Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Mao elnök találta fel a hagyományos kínai orvoslást, és ma is nyögi a világ

2013.11.18. 11:13 Novosapiens

A Slate webmagazin cikkét* ismertetjük.

„Én személy szerint nem hiszek benne. Nekem nem kell a kínai orvoslás. Ennek ellenére azt hiszem, hogy támogatnunk kell” – mondta Mao Ce-tung személyes orvosának, Li Csi-szujnak, aki ezt meg is örökítette a ’Mao elnök magánélete’ című könyvében. Ezt a megállapítást a kommunista pártvezető akkor tette, amikor orvosával egy érthetetlen régi kínai orvosi könyvről, különösen az öt elemmel kapcsolatos elméletekről és ezek követhetetlen összefüggéseiről beszélgettek. Mao azonban politikai szükségszerűségnek tartotta a kínai orvoslást, mert igen rosszul alakult a lakosság egészségügyi ellátása. Mivel gyakorlatilag félmilliárdan voltak ellátatlanul, és a nyugati medicinában gyakorlott orvosok száma igen kevés volt, elsősorban az igen számos paraszti réteg ellátása csak úgy volt megoldható, ha a kínai orvoslást egységesítik. És ezt a kívánságát Mao nyilvánosan ki is fejtette – írja a cikk szerzője, Alan Levinovitz.

Mao.jpg

Mao az orvoslás komplett egyesítését tűzte ki célul, amibe azt is beleértette, hogy a nyugati módszereket és ismereteket is integrálni kell a hagyományos gyógymódokkal. Mivel a kínai orvoslás iránt a Nyugat is érdeklődött, és a Szovjetunió is kért előadókat a filozófia és a módszerek ismertetésére, ezt annak bizonyságául vették, hogy Mao terve a létező legjobb orvostudományt eredményezi.

Csakhogy a kínai orvoslást nem lehetett exportálni, leginkább azért, mert olyan nem létezett. A gyógyítási gyakorlat igen sajátos arcot öltött az évezredek alatt, amelyet bajos lett volna intézményesíteni, mert sajátos keveréke volt a démonológiának, az asztrológiának, a jin és jang öt fázis elméletének, a klasszikus leírásoknak, a népi hagyományoknak és a személyes tapasztalatnak.

Mao tudta, hogy ez nem tetszene az empirikusan gondolkodó nyugatiaknak, ahogy a hasonlóképen empirikusan gondolkodó kínai népnek sem tetszett. Lu Hszün, a kor leghíresebb irodalmára, híres levelei egyikében kritizálta apját, amiért kínai módon praktizáló doktorhoz ment. A gyógyítás majdnem csődbe vitte a családot, de eredményt nem ért el. Lu azt írta, hogy lassan rájött, a kínai doktorok nem egyebek, mint a csalók egy fajtája, szándékkal vagy anélkül, ő pedig a megtévesztett betegekkel és családjukkal szimpatizál.

Végül is, ez az, amit már Vang Csing-ren is lejegyzett a Csing-dinasztia idején, amikor megírta az ’Orvosi szakirodalom hibáinak javítása’ című könyvét. Ennek akkor fogott neki, amikor 1797-ben járvány tört ki a városában, és sok száz gyermeket megölt. A gyermekeket sekély sírokban hantolták el a köztemetőben, mert az emberek abban a hitben voltak, hogy ha hagyják a kutyáknak, hogy kikaparják és felfalják őket, azzal megvédhetik a következő gyermeket a korai haláltól. Vang naponta tett sétákat a sírok között, és módszeresen tanulmányozta a gyermektestek anatómiáját. Felfedezte, hogy jelentős különbség van az általa látottak és a kínai klasszikusoknál leírtak között.

Mao megértette, hogy figyelni kell a kritikákra, ha azt szeretnék, hogy a kínai orvoslást komolyan vegyék akár belföldön, akár a nagyvilágban. Ehhez először is az ellentmondó orvosi szövegeket és a szerteágazó gyógyítási gyakorlatot egységesíteni kellett. Tankönyveket írattak, hogy a kínai orvoslást, mint az elméletet és gyakorlatot magába foglaló egészet ábrázolják. Ezt az újonnan alapított akadémiákon „hagyományos kínai orvoslás” címen oktatták. Ez a kifejezés ekkor jelent meg először a nemzetközi színéren az egyszerű kínai orvoslás helyett.

Persze ezekre az akadémiákra mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy hagyományosak. Kemény küzdelmet folytattak, hogy a tanításokat tudományosnak tüntessék fel, miközben azok egymásnak és időnként önmaguknak is ellentmondtak. Olyan kifejezéseket tettek meg az új rendszer vonzó alapelveinek, mint a holizmus (teljes körűség), vagy preventív (megelőző) ellátás. Éppen ezek az elvek, amelyeket ma már általánosan használnak az alternatív medicina melletti érveléskor.

akupunktura.jpg

Mao projektjének második részében el kellett terjeszteni a nyugatiak között a kínai orvoslás szenzációs eredményeinek és hatékonyságának bizonyítékait, különösen az akupunktúrás fájdalomcsillapításról. Erre kiváló alkalmat szolgáltatott, hogy James Reston 1971-ben cikket írt a New York Timesban ’Hadd meséljek a pekingi vakbélműtétemről’ címmel. Ebben ismertette, hogy a Vu Vei-ran Antiimperialist Kórházban hagyományos Xylocain és Bensocain érzéstelenítőt kapott a műtét előtt, de a lábadozása során a posztoperatív gázok okozta fájdalom enyhítésére akupunktúrát alkalmaztak nála. A sztori átvételekor aztán a keleti varázsban hívő nyugatiak alaposan félreértelmezték a történteket, s az akupunktúrát is műtéti fájdalomcsillapító technikának tüntették fel. A Kínai Kommunista Pártnak (KKP) pedig több sem kellett, s egy nagy médiakampányt épített az akupunktúra csodájára, amelyet hamis műtétekről szóló ismertetésekkel támasztott alá.

Ez a megtévesztés különösen figyelemreméltó, tekintve, hogy az akupunktúra sebészeti érzéstelenítésre való felhasználása igencsak kétséges bármely történész számára az anasztéziában vagy a kínai orvoslásban. Hua Tuo a Han-dinasztia korának legendás orvosa operált meg először altatott beteget. Habár az akupunktúra szakértőjének számított, az altatást valószínűleg bor és kannabisz segítségével végezte. Az első modern feljegyzett altatásra egy részleges emlőeltávolítás miatt került sor Hanaoka Seishu rendelőjében,1804-ben.  A japán sebész, aki bár ismerte az akupunktúrát, mégis követte Hua eljárását, és gyógyszerekkel csökkentette a műtéti fájdalmat.

Mindez nem számított, ha a KKP propaganda céljairól volt szó. Mivel pedig az emberek varázslatra vágytak a megoldhatatlan problémákhoz, a pszichózis működött. Még kiemelkedő tudósok is részt vettek olyan abszurd bemutatókon, ahol nyitott szívműtéteket végeztek (állítólag) csak akupunktúrás anesztéziával. Ha a kínai orvoslás képes volt egy csodára, a nagyközönség arra számított, hogy még továbbiak jönnek. A rák, sokféle krónikus betegség, emésztési zavar, ideggyengeség, a lábszár dagadása és idegrendszeri fájdalom a szárkapocscsontban egyetlen akupunktúrás ponton keresztül gyógyíthatók Ma Dzsi-csing 1954-es könyve, a ’Kidolgozott oktatóanyagok a kínai orvosláshoz’ szerint.

kinai gyogyszser.jpg

Mao víziója mind a mai napig uralkodik, ami lejáratja a kínai orvoslást, amely pedig néhány területen tagadhatatlanul hatásos, például a Harvard Egyetem placebo kutatásaiban is fontos szerepet kapnak az onnan származó ismeretek – jegyzi meg Alan Levinovitz. Szerinte azonban, amit Mao Ce-tungtól főleg megtanulhatunk, hogy miért hajlandó néhány ember, aki kineveti a keresztény hit gyógyító erejét, megvédeni a kínai orvoslás metafizikai alapjait. Az ok, amiért olyan sok ember veszi komolyan a kínai orvoslást – ha részben is – az, hogy azt a valaha volt egyik legerősebb propaganda gépezet tudatosan újra felfedezte és tálalta a saját spirituális hagyományaiból kiábrándult nyugatiaknak. Az időzítés nem is lehetett volna jobb, hiszen a nyugati társadalmak értékválsága miatt indult útkeresés relativizálta az akadémikus értékeket, és megnyílt az út új gondolatok és megközelítések számára. A Nyugat kész volt, hogy a Mao által kitisztogatott kínai orvoslással gyógyíttassa magát.

De végső soron – írja Levinovitz – a csí, az akupunkturás meridiánok vagy a háromszoros energetizálás létezésében hinni, nem egyéb, mint elfogadni a démonok, a négy testnedv vagy az Isten gyógyító erejét. Azaz Mao becsapott minket, mert könnyebb hinni a csodákban, csodaszerekben és a természetes gyógyító erőkben, mint megoldani a magas szintű általános orvosi ellátást.

* A Washington Post érdekeltségébe tartozó Slate cikkének apropóját azt adta, hogy az USA szenátusa elé került egy határozattervezet az alternatív gyógyászatról, amelynek hozzá kellene járulnia a jobb amerikai egészségügyi ellátáshoz. Ez pedig nagyon hasonló megfontolás ahhoz, amit Mao is megfogalmazott. A határozatot végül el is fogadták, amely kimondta, hogy a naturopatikus gyógyászat biztonságos, hatásos és elfogadható. A szerző, Alan Levinovitz Slate-ben közzétett megállapításai saját nézeteit tükrözik.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr635641451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

m m 2013.11.18. 20:10:04

Üdv,
a téma ismerőjeként a következőket fűzném hozzá:
a kínai orvoslás (zhong yi) fogalma a modern orvostudomány Kínában való megjelenése óta létezik Kínában. (Ugye addig mivel nem volt mihez viszonyítani csak sima orvoslás volt.) A "hagyományos kínai orvoslás" fogalmát Mao nem vezethette be, mert az Kínában ma sem használatos, csak a nyugati világban. A kínai orvoslás egységes gyakorlatának kb. 1500 évvel ezelőtt írott dokumentált forrásai vannak: császári hivatalokban készült összegző művek formájában. Már a kínai orvoslás legkorábbi műveiben (pl. Huangdi Neijing) elkülönül a gyógyítás és a démonűzés. Az hogy Kínában létezett (és létezik) démonűzés, (mint ahogy egyébként M.O.-n is van) nem jelenti azt h a kínai orvosláshoz tartozna. Ahogy Gyurcsók ténykedése sem tartozik a magyarországi medicinához. A kínai orvoslást azért támogatták Mao-ék mert akkor nem volt más elérhető alternatíva. Lu Xun MINDENT el akart vetni ami nem új, pl. a kínai írás használatát is ellenezte. Tehát nem biztos hogy a racionális és tudományos gondolkodás jó példája. Inkább az indiszkriminatív modernizációé.
Ami a kínai orvoslás mai tananyagaiban található mind visszavezethető egy több évszázados hagyományra. Nem Maoék találták ki. Ennek a hagyománynak pl. az idézett Wang Qingren is része.
A kínai orvoslás kifejezései nem ezoterikusak és nem metafizikusak. Legfeljebb azoknak akik csak az Édesvíz kiadó könyveiből vagy a Kiskegyedből értesülnek róluk... Pl.: a háromszoros energetizálás egy hatalmas félrefordítás... a "san jiao" egy olyan elméleti modell, amit a régi kínai orvosok a testnedvanyagcsere megértésére használtak, s nincs benne szó semmilyen "energiáról".
Azt hiszem, hogyha ilyen kis háttér-információkat hozzáteszünk a cikkhez, akkor már korántsem annyira meggyőző...
Minden tiszteletem.
És javasolom a körültekintőbb tájékozódást...
P.B.

Novosapiens 2013.11.18. 22:34:38

Kedves P.B.!
Sajnos azt hiszem, hogy félreérti a helyzetet. A poszt első sora, hogy ez egy Slate cikk ismertetése (ott a link). Az utolsó pedig, hogy "A szerző, Alan Levinovitz Slate-ben közzétett megállapításai saját nézeteit tükrözik." Azaz a hozzászólása inkább a Slate cikkéhez volna való. Ha valakinek, hát nekik ajánlhatja a körültekintőbb tájékozódást.

Mellesleg Levinovitz éppen azt írja, hogy Mao propaganda célokból találta ki a Nyugatnak a "hagyományos kínai orvoslás" fogalmát, amit a saját értékeikből kiábrándult nyugatiak be is vettek. Hogy nem volt egységes kínai orovoslás, mert a gyógyító tevékenység különböző elemekből állt (démonológia, hagyományos eljárások, népi eljárások stb.) az szintén Levinovitz állítása. Ezzel én nem kívánok vitatkozni, mint ahogy Önnel sem. Én ugyanis nem vagyok a téma ismerője, de egy Slate színvonalú lapról feltételezem, hogy a szerzői kompetensek.

Árnyalhatja a Slate cikkét, hogy egy amerikai szenátusi határozat miatt született meg, amelyet nagyon hasonló megfontolások mozgattak (Levinovitz nézetei szerint), mint Mao ténykedését: az USA nagy területein hiányos és nem megfelelő színvonalú nyugati gyógyászat problémáinak enyhítése "kétséges" értékű módszerek biztonságosnak, hatásosnak és elfogadhatónak nyilvánításával. És ez nyilván a szerzőt kellőképpen felháborította. És még az is lehet igaza van.

Köszönöm a hozzászólását.
Novo Sapiens

m m 2013.11.19. 10:14:39

Kedves Blogger,

világos, hogy egy átvett cikkről van szó. De átvette, és ott van a cím, hogy Mao találta fel a kínai orvoslást. És ez az állítás finoman szólva nem egyezik a történelmi tényekkel. Erre szerettem volna felhívni a figyelmét. Valamint arra is, hogy az információtöredékek ilyen jellegű egymás mellé helyezése nem tárgyilagos és nem tudományos. (Erre igyekeztem példákat hozni előző kommentemben.)
Hadd helyezzem történelmi perspektívába ezt az állítólagos „feltalálást”. A második világháborús japán megszállás Kína egyes részein holokauszt-számba menő pusztítást okozott. Erre jött egy keserű polgárháború. Ugye sejteni lehet, hogy ezek után az országnak tulajdonképpen nem maradt semmilyen infrastruktúrája. Ebben a helyzetben ésszerű volt a nem létező gyógyszerkészletet azokkal a jól ismert gyógynövényekkel feltölteni, amelyekről tudni lehetett, hogy lázcsökkentő, köhögéscsillapító, antibakteriális (stb.) hatásúak. (Ki lehet guglizni a tetszőleges kínai gyógynövényeket…) Ésszerűnek tűnhetett a meglévő kultúrára alapozni. Ezt a helyzetet párhuzamba állítani valamely modern ország egészségpolitikájával vagy azt sugalmazni, hogy a kínai orvoslás a csúnya rossz Mao egyik őrültsége, amit ráerőltetett szegény emberekre… ez szerény véleményem szerint tudományos szempontból nem különbözik sokban a televíziós szellemműtéttől.
Azért tűnt föl nekem a cikk, és azért is írok ilyen sokat (elnézést, ha túl hosszan foglalom itt a „helyet”), mert sajnálatosnak tartom, hogy komoly és tudományos igényű sajtófelületeken is találkozni ilyen csúsztatásokkal teli, az emberek előítéleteire építő írásokkal.
A komplementer medicina valóban egy igen heterogén terület. Olyan eljárások is beletartoznak, amelyekről nehéz elképzelni, hogy bármiféle hatásuk lehet. Kár a kínai orvoslást egy kalap alá vonni ezekkel. És itt engedtessék meg nekem, hogy ne menjek bele hosszú érvelésbe, hogy miért. Pusztán megjegyzem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia már több mint tíz évvel ezelőtt „tudományosan megalapozottnak” nyilvánította. Orvostudományi egyetemeinken oktatják. Annak akit érdekel a téma, itt egy nem olyan régi cikk az Orvosi Hetilapból: www.akademiai.com/content/514220683507k367/?p=d230207103104b6c9ec505a1011bc7dd&pi=1

Tudományos tisztelettel,
P.B.

Novosapiens 2013.11.19. 11:36:29

Kedves P.B.
Mint az előző válaszomban is írtam, messzemenőkig tiszteletben tartom a véleményét, mint ahogy Alan Levinovitzét sincs okom elutasítani. Ennek a blognak az a célja, hogy olyan ismereteket juttasson el a szélesebb közönséghez, amelyekhez csak nehezen férhetének hozzá, vagy hírüket sem hallanák. A legtöbb téma esetében nem mondhatom, hogy különösebben ismerném őket, túl sok mindent kéne ehhez fejben tartani vagy megérteni. A dolgom az eredmények, újdonságok, érdekességek felfedezése és közreadása. Ezek az információk sohasem teljeskörűek. Ezért rendkívül örülök a higgadt és tudást közvetítő hozzászólásoknak. Az Ön hozzászólásai ilyenek, s a fenti célt kiválóan szolgálták. Ezért ismételten megköszönöm, hogy elolvasta és kiegészítette gondolataival ezt a posztot.

üdv. NS

magyar ember teli szájjal 2013.11.20. 20:19:46

Na, meg is jelent a téma anonim "szakértője", mi kell még. Touch the screen.

alte trottel 2013.11.30. 20:42:55

A faluvégi Biri néne is ismert több tucat gyógyfüvet és füzfavesszővel angyalt is csinált. Meg bábáskodott is. De azért nehogymár mennybe menesszük a "Hagyományos Magyar Gyógyászatot". És kedves pébé doktor, én megértem, hogy aggódik, mert minél több a természettudományosan legalább alapfokon képzett ember, annál kevesebb a balek (azaz a bevétel), de nyugodjon meg, az Ön páciensei, ha el is olvasnak egy ilyen blogot, nem fogják elhinni. Tehát csak amiatt aggódjon, hogy a balekok kínai tűszúrások és egyéb hókuszpókok helyett 10 a 200-adikonra hígítottpézsmakacsa májsejtet fognak venni.
(komolyan gondolja valaki, hogy azt az "orvostudományt" ami a tigrisbajuszt, tigriscsontokat, "linószalvat" egyetemes panaceának tekinti, azt _NEKÜNK_ támogatnunk kell?)

Koós István 2014.07.05. 12:42:54

Jó cikk, köszi, meg is osztom a FB-on. Az a furcsa az egészben, hogy nekem is van több, egyébként értelmes ismerősöm, aki elhiszi az ilyen hülyeségeket, hogy akupunktúra.
süti beállítások módosítása