Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Mekkora az univerzum? Itt a skála, nézd meg magad!

2013.12.19. 15:55 Novosapiens

Cary and Michael Huang, egy középiskolás kaliforniai testvérpár úgy döntött, hogy megrajzolja a létező világ mércéjét. Egy ingyenes 2D CAD szoftvert felhasználva el is készítették az interaktív animációt, amelynek első változatával már tavaly nyáron előrukkoltak. A tökéletesített mérce is elérhető már ezen a linken, vagy bármelyik képre kattintva. Az ifjak igazán zseniális és nagyon szórakoztató animációval álltak elő, amely sok ismeretet is nyújt, ugyanis az egyes objektumokra kattintva  azok rövid angol leírása is megjelenik. A skála fordítása már sok nyelvre elkészült, sajnos magyarra nem. De talán egyszer akad erre is vállalkozó, hiszen az iskolai oktatásban is kiválóan használható eszközt alkotott meg a két Huang. Egy kérdést azonban mindenképpen érdemes végig gondolni, mielőtt eljátszanánk a skálával:

– Mekkora az univerzum?
– Micsoda kérdés?! Hát végtelen.

huang.jpg

Charles és Kai Huang

Lehet, de azért ez nem olyan biztos, hiszen a megfigyelhető világegyetemen túl csak az elméleti megfontolások vezetnek. És ha valamiféle közmegegyezés ki is alakulna, egyszer csak jönne egy új Giordano Bruno, Galilei, Kopernikusz, Lippershey, Einsteinről és Higgsről nem is beszélve, aki felrúgná a státus quót, s onnantól fogva más lenne a meggyőződésünk. Azt se felejtsük el, hogy a világ lefelé skálázva éppen olyan rejtélyes és ismeretlen, mint a léptékekkel felfelé haladva.

huang napok.jpg

A mi Napunk elég aprócska nagy testvérei mellett. A kép közepén lévő függőleges vonal azt mutatja, hogy ha minden ma élő ember egymás nyakába állna, a sor meddig nyújtózna el a térben.

A skála egyik végén a téridő legkisebb távolságait megtöltő kvantum hab, s a szubatomi világ parányai által alkotott szféra helyezkedik, amelyben olyan elemek is megtalálhatók, mint az anyag lényegét meghatározó egyedi frekvencián rezgő húrok (amelyek létét kísérletekkel sohasem igazolták, de a fizikusok sokasága hisz bennük). A másik végén pedig a nagyon nagy vagy nagyon távoli dolgok állnak, amelyek mibenlétéről már csak azért sem lehet biztos fogalmunk, hiszen térben és időben messzebbre vannak a Nagy Bummnál, azaz 13,8 milliárd fényévnél és évnél. Annál messzebbre pedig a mi univerzumunkban a dolgok jelenlegi állása szerint nem láthatunk.

universe.jpg

Az univerzum, ahogy a kozmikus sugárzás mutatja

Csak találgatunk. Vajon mi is volt a Nagy Bumm? Egy kockacukor méretű helyre összezsúfolt energiakoncentráció hirtelen felfúvódása, amely egy szempillantás alatt létrehozott teret, anyagot, gravitációt és minden mást, amit csak képesek voltunk megfigyelni vagy kikövetkeztetni a világunkról? Vagy a párhuzamos világegyetemeket magukban foglaló kozmikus síkok, a bránok érintkeztek, s ez az ütközés hatalmas mennyiségű energiát szabadított fel, s létrehozta a mi új világegyetemünket. Esetleg a fekete lyukakon át folyamatosan áramló anyag és energia a túloldali fehérlyukak keresztül formált meg új univerzumokat, a miénket is. Ha valaki hisz benne, hát itt helyén való a megállapítás: csak a jó Isten tudja.

Annyi azonban bizonyos, hogy vannak nagyon kicsi és nagyon nagy dolgok a világban, és a méretük szerint össze lehet hasonlítani őket. Akár itt és most. Köszönhetően a Huang testvéreknek.

Ha tetszett, amit olvastál, láttál, s szeretnél rendszeresen információt kapni a tudomány és a technika érdekességeiről, újdonságairól, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr305699647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

goldenhind 2013.12.20. 17:11:19

ez szuper lett... congrat... :)

satibi 2013.12.20. 17:49:48

A szöveghez csak annyit, a "mi univerzumunk" kifejezést egyre gyakrabban hallani azzal kapcsolatban, hogy a húrelmélet felhasználásával egyre több tudós feltételezi a párhuzamos univerzumok létét. Vagyis, a mi univerzumunk a "nagy bumm" -mal alakult ki, de vele párhuzamosan még számtalan (végtelen?) létezik.

Más: Stephen Hawking interpretációjában hallottam tőle azt a mondatot, mely szerint a "Nagy bumm" első másodperceiben világegyetemünk többezer fényévnyire tágult. Hogy is van ez? Állítólag a fény sebességénél nem lehet gyorsabb mozgás...

niko carpitos (törölt) 2013.12.21. 01:40:13

@satibi: a fizikai törvények a nagy bumm után álltak be :)
amúgy jah, problémás
süti beállítások módosítása