Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Hogyan tudta az Apple 20-szor gyorsabbá tenni az új iPhone-t?

2013.10.02. 20:50 Novosapiens

Az a vezeték nélküli hálózati technológia, amely az Apple új operációs rendszerében van, akár 10-20-szoros sávszélesség növekedést is eredményez bizonyos helyzetekben. Az iPhone adatátvitele ezért száguld például mozgó vonaton vagy forgalmas városi környezetben, az új kutatások szerint.

Egy bizonyos több utas TCP technológia lehetővé teszi, hogy több vezeték nélküli hálózatot (például a 4G és a Wi -Fi) használjon egyszerre a készülék. De az Apple nem teljesen ezt alkalmazza, sőt nem is ennek egy továbbfejlesztett változatát, mert új módon kódolja a továbbított adatokat, s ez – mint a közelmúltban kimutatták – drámai potenciálnövekedést eredményez – közli az MIT Technologyreview cikke.

A kutatást vezető MIT professzor, Muriel Medard és a stanfordi professzor Andrea Goldsmith szerint is nagyon meggyőző és hallatlan javulást mutat a megnövekedett adatátviteli sebesség, a csökkentett látencia és a mérsékelt adatcsomag vesztés. Azt minden okostelefon- vagy tablethasználó tudta, hogy vagy Wi-Fi-t használhat, vagy 3G-t vagy 4G-t, de semmi esetre sem egyszerre kettőt vagy többet.

iphoneTCP.jpg

A többutas TCP megváltoztatja ezt a világot, mert elosztja a jeleket két vagy több hálózat között. A „többutas” kifejezés éppen arra utal, hogy a rendszer több mint egy vezeték nélküli útvonalat használ, a „TCP” pedig arra, hogy itt az a protokoll fut, amely a legtöbb internetes forgalom esetében is. A különféle csatornákon haladó adatokból aztán a telefonkészülék „összecipzározza” az értelmezhető tartalmat.

A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű. A problémák azzal kezdődnek, hogy az adatátvitel tovább tart egy mobilhálózati tornyon keresztül, mint egy Wi-Fi routeren át, a műholdas adatátvitelről nem is beszélve, amelynél még nagyobb a késés.

A többutas TCP azonban áthidalja ezt az átviteli sebességben megmutatkozó különbséget. Ám még bonyolultabbá válik a helyzet, ha a készülék mozog (ami egy mobileszköz esetében elég valószínű), vagyis az időzítés folyamatosan változik, s ha elveszik pár adatcsomag, a még több megoldandó feladat áll elő. Amikor ezek a dolgok megtörténnek, többutas feldolgozás válik szükségessé, ami annyira bonyolult, hogy jelentősen lelassítja a teljes sebességet – mondta Medard.

És ez lehet az oka, hogy az Apple a többutas TCP-t miért csak a hangvezérlésű Siri keresőmotornál használja – és láthatóan nem is alkalmazza a mobil- és a Wi-Fi hálózatokra azonos időben. A technológia alighanem lehetővé teszi, hogy a rendszer egyszerűen váltogassa őket oda-vissza felhasználói beavatkozás nélkül, s így ne kelljen ismét elküldenie a kimondott kérését egy forrás késése miatt. A pontos igazságot nem lehet tudni, mert az Apple nem kommentálja a technológiai találgatásokat.

Mindenesetre van egy technológia – az úgynevezett hálózati kódolás –, amely segít megoldani a többutas TCP problémáit. A többutas TCP tetején helyet foglaló algoritmus elegáns módon kombinálja a csomagokat. Megszámozza őket, ami lehetővé teszi az egyszerű kezelésüket.

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) mérései arra engednek következtetni, hogy a hálózati kódolás felturbózhatja a többutas TCP-t. A kaliforniai Westwoodban Medard és más kutatók különféle vezeték nélküli jelforrások – Wi-Fi transzmitterek, mobilhálózati tornyok és Iridium távközlési műholdak – segítségével azt állapították meg, hogy a technológia akkora potenciálemelkedést hozhat, mintha egyetlen ág a tízszeresére gyorsulna.

Jövőre már a kutatók a technológia bemutatóit tervezik, de nem lehetetlen, hogy az már kereskedelmi forgalomba is került, mert az MIT és a Caltech (a massachusettsi és a kaliforniai műszaki egyetem) közös startup cége, a Code-on eladta a licencet különféle szervezeteknek. Hogy melyek ezek, azt Medard nem tudta megnevezni.

Goldsmith viszont örül, hogy az Apple is ebbe az irányba halad a technológiában, mert ez inspirálja a fejlesztéseket. Ugyanakkor nem hiszi, hogy a többutas TCP egy csapásra megváltoztatná a piacot, mert sok a pozícióját és megszokott technológiáját őrző piaci játékos.

 




A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr815548250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása