Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

A halál megállítható, van rá a technológia

2013.10.20. 11:04 Novosapiens

Az élet és halál közötti vonal nem olyan egyértelmű, mint valaha. A tudományos eredmények és az újraélesztési technológiák fejlődése lehetővé tette, hogy órákkal azután is felélesszenek valakit, hogy a szíve megszűnt dobogni, s az orvosok bejelentik a halál beálltát – olvasható a Live Science cikkében.

Csakhogy a halál nem egyetlen pillanatban következik be, hanem egy lassú folyamat eredményeként. Dr. Sam Parnia, a Stony Brook New York-i Állami Egyetem tanára egy nemrégiben tartott tudományos panelbeszélgetésen kifejtette, hogy ez a folyamat akkor veszi kezdetét, amikor a halál a hagyományos értelemben bekövetkezett. Ekkor indul el az egyes sejtek saját haldoklása, ami órákig is eltarthat. „S mi potenciálisan képesek vagyunk megfordítani ezt” – jelentette ki Parnia.

A halál folyamata

Korábban azt gondolták, hogy amikor a szív nem pumpálja többé a vért, csak pár
perc marad, hogy az agy ne szenvedjen maradandó károsodást az oxigénhiány miatt. A tudósok szerint azonban ez a vélekedés idejétmúlt. Dr. Stephan Mayer, a Columbia Egyetem professzora a panelbeszélgetés egy másik résztvevője szerint az agyi tevékenység másodperceken belül leáll, de ez nem jelent perceken belüli sejtkárosodást, itt tulajdonképpen egy programozott sejthalál következik be az üzemanyagul szolgáló cukortól megfosztott sejtek között.

deathband.jpg

Dr. Lance Becker, a Pennsylvaniai Egyetem professzora ezt azzal egészítette ki, hogy az oxigénhiány jelzéseket küld a sejteknek, hogy ideje volna meghalniuk, de most lehetőségünk van módosítani ezen a programon, s azt mondhatjuk a sejteknek, hogy várjanak még egy kicsit, lépjenek a fékre.

A halál folyamatának megállításáról sokat tanult a tudomány azokból az esetekből, amikor visszajöttek emberek olyan állapotból, amikor órákig nem működött a szívük és nem adott jelezéseket az agyuk. Ezekben az esetekben többnyire a hipotermia (amelynek során a test a hőmérséklete a normálisnál néhány fokkal alacsonyabbra süllyed) akadályozta meg a halál folyamatának végigfutását.

Milyen hosszan maradhat az ember szívverés nélkül?

Az esetek egy részében azonban a hipotermia sem óv meg a túl sok károsodástól, s emiatt már nincs lehetőség a visszatérésre. A tudósok azt is megtanulták, hogy a felépülés nagyban függ attól, hogy a beteget hogyan kezelik a szív újraindítása után, és hogyan melegítik fel a testet a hipotermia után.

Korábban úgy vélték – magyarázta Becker – hogyha oxigénhiányos állapot alakul ki, akkor pótolni kell az oxigént, ha meg leesik a vérnyomás, akkor azt fel kell pumpálni. De a helyzet ennél bonyolultabb, mert a páciens, ha reagál a kezdeti beavatkozásra és újraindul a szíve, a rohanóra váltó vérkeringés és a túl sok oxigén ronthat az agya helyzetén, és neurológiai károkat okozhat. Az agyba juttatott oxigén mennyiségének moderálása ezért kulcsfontosságú lehet az újraélesztésben.

Korszerű újraélesztés

A szívmegállás utáni testhűtés elképzelése már évtizedek óta foglalkoztatja az orvosokat, de nem voltak bizonyosak benne, ha ez valóban hasznos-e a betegnek.

Az elmúlt években azonban tanulmányok bizonyították, hogy hipotermia javítja a beteg túlélési és felépülési esélyeit, és olyan neves szakmai szervezetek, mint az American Heart Association (amerikai szívgyógyászati társaság) javasolja a hipotermia alkalmazásának megfontolását a beteg vérkeringésének helyreállítása után.

Ennek ellenére ma még nem igazán elterjedt beavatkozás a krízishelyzetben alkalmazott testhűtés. Például az Egyesült Államokban csak a betegek 10 százalékának van esélye ilyen kezelésre.

Az volna az ideális, ha az újraélesztésnél az emberek helyét gépek vennék át, és éppen a szükséges ideig alkalmaznának mellkompressziót, továbbá gondoskodnának a megfelelő mennyiségű oxigén és vér agyba juttatásáról. A hűtés és az oxigénmennyiség csökkentése a szív újraindítása után azok a tényezők, amelyek javítják az emberek esélyét az agykárosodás nélküli visszatérésre – sorolta Sam Parnia.

Új etikai kérdések az új halálkoncepció miatt

A hagyományos orvosi gyakorlat szerint nem szabad feléleszteni azt a beteget, aki kiterjedt agyi károsodás szenvedett, és a túlélésére csak visszafordíthatatlan kómában van lehetősége. A több óráig szívműködés nélkül lévő betegek újraélesztésénél magasabb kockázatai vannak az agykárosodásnak, s ez etikai kérdéseket vet fel, a kiterjesztett újraélesztési eljárások bevezetésénél.

Az agyi károsodásokról és a halálról nem teljes a tudásunk, s nem mindig világos, hogy mennyi a még elviselhető kár, és az visszafordítható-e. Ezért ha túl gyorsan döntünk, még az előtt, hogy minden létező lehetőséget kipróbálnánk, túl hamar leírhatunk embereket. Ezért ez a megközelítés teljesen hibás – vélekedett Stephan Mayer.

Lance Becker szerint az élettartamot nem lehet minden esetbe mesterségesen megnöveli, de az orvosoknak az összes rendelkezésre álló módszert alkalmazniuk kell, ha az újraélesztés mellett döntenek. „Ha van még lehetőségünk, nem értem, hogy miért is ne tennénk meg mindent. Ezért arra kell válaszolni, hogy miért akarnál megmenteni egy embert csak félig?” – kérdezte a professzor.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr645589243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása