Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Vége a cidrinek – az atomhulladékot üveggé olvasztják

2013.11.08. 08:57 Novosapiens

Azt az emberek többsége már serdületlen korában is tudja, hogy a nukleáris energia általában biztonságosabb, és az előállítása során jóval kevesebb hulladék keletkezik, mint a fosszilis energiahordozók felhasználásakor, de az a kevés hulladék rendkívül veszélyes, és nagyon óvatosan kell kezelni. Amennyiben nem az előírásoknak megfelelően bánnak a sugárzó anyagokkal, azok különböző megbetegedéseket, elsősorban rákot okozhatnak, és negatív hatással vannak a természeti környezetre is. A hulladék tárolása nagyon drága, mert a sugárzó anyagok lebomlása sok százezer évig tarthat, s olyan tárolóeszközök (például betonkonténerek) kellenek, amelyek ilyen hosszú ideig is épségben kibírják.

Egy új technikával azonban megszüntethetik a radioaktív hulladék akár 90 százalékát is – számolt be róla az iflscience.com. Az erről szóló tanulmányt a Sheffieldi egyetem anyagtudományi tanszékének Neil Hyatt professzor által vezetett csoportja tette közzé a Journal of Nuclear Materials szakfolyóiratban.

Ezt a hihetetlen mennyiség csökkenést úgy érik el, hogy a plutónium hulladékot őrölt granulált kohósalakkal (az acél- és vasgyártás mellékterméke) egyesítik. Az eredmény egy olyan üveg, amely stabilizálja a plutóniumot, így biztonságosan tárolható.

atomhulladek.jpgA Bátaapátiban létesített földalatti nukleáris tárolóban az első betonkonténerbe zárt rádióaktív hulladéktételt helyezik el a végleges helyére Fotó: RHK

A tanulmány szerint a csapat cériumot használt plutónium helyett. A két fém hasonlóan viselkedik, így cérium biztonságos (nem sugárzó) alternatívát jelent a kutatók számára az eljárás finomítása során. Három rész cériumot és egy rész kohósalakot vegyítettek úgy, hogy a keveréket több mint 1500 Celsius fokra felhevítették, majd szobahőmérsékletre hűtötték. Az eredmény egy olyan tartós fekete szilikátüveg lett, amely biztonságosan tárolja a sugárzó anyagot.

Az olvasztási folyamat nem vált ki heves reakciót, és az üveg termék csak az 5-20 százalékát teszi ki a kiindulási anyagok mennyiségének. Mivel a folyamat nagyon kevés lépésből áll, a kutatócsoport reméli, hogy végül használható lesz a 2011-ees japán szökőárban megsérült fukushimai reaktor megtisztításának munkálatai során is.

Szerte a világon évente, több mint 200 ezer köbméter radioaktív hulladék keletkezik a nukleáris műveletek következtében. Ennek üveggé alakítása és biztonságos eltemetése jelentősen csökkentheti az ártalmatlanítási költségeket. Mivel ez a módszer sokkal biztonságosabb az eddig alkalmazottaknál, az atomenergiával kapcsolatos aggodalmak is enyhíthetők lennének vele. 

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr295620370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ptarjan 2013.11.08. 18:11:07

Hát ez némileg nehezen illetve félreérthető. Nem a radioaktív sugárzását csökkentik ilyen módon az anyagnak, hanem a TÉRFOGATÁT. Ez tárolás szempontjából nagy előny, de ettől még ugyanannyi sugárzó anyag van benne.

Ha jól értem a linkelt cikk alapján, a cériumot a módszer teszteléséhez használták, mert a plutónium és a cérium kémiailag hasonló. Amikor plutóniumot kell elrakni, ahhoz már nem kell cérium.

"Az eredmény egy olyan üveg, amely stabilizálja a plutóniumot" - mármint nem arról van szó, hogy ha üvegbe öntik, akkor a plutónium nem lesz radioaktív. De, az marad. Arról van szó, hogy kémiailag nehezen hozzáférhető, nem lép reakcióba, nem oldódik ki, kerül a talajba...

pneumónia 2013.11.08. 18:44:56

Az lenne a legjobb ha végre áttérnének a tóriumos megoldásra, és akkor nem kell ennyit foglalkozni a tárolással.

aii 2013.11.08. 18:52:02

Dehogy nem sugároz többé. Egy 1500 Celsius fokra történő hevítés semmit nem változtat az atommagok belső szerkezetén, így bomlási, vagyis sugárzási tulajdonságain sem.

Az üvegbezárás kizárólag a szivárgó vizekkel szemben teszi ellenállóvá a kis- és közepes aktivitású hulladékokat, így akadályozva meg, hogy az egyébként veszedelmes méreg kijusson a környezetbe.

Maga az üvegesítés sem új technológia, az ötvenes évektől kezdve használták a szovjet kutatólaboratóriumok, félüzemi kísérleti telepek.

Ami új, az az irdatlan mennyiségű, enyhén szennyezett védőeszköz ilyen típusú térfogatcsökkentése, bár a hevítés során képződő gázok kezelése még sok fejtörést okozhat a mérnököknek.

röhögő 2013.11.08. 19:51:35

@pneumónia: Ez a tórium egy mánia. Már többen leírtuk, a tóriumnak van egy hátránya a sok előnye mellett. A tóriumból keletkező U233 nagyon jó hasadóanyag és nem keletkeznek belőle transzuránok, Pu, Am, Cm, amikre a fenti megoldás pont jó.
DE!!!
A Th232+n->Pa233->U233 reakcióban van egy kis gond. A második lépés nem túl gyors így ha magas a neutron fluxus akkor a Pa233(n,2n)Pa232->U232 reakció is megy, amiből utána az U232-ból keletkező leányelemek, Bi212, Tl208 nagyon kemény gammasugárzók, így egy normál atomerőmű szokványos termikus neutron fluxusán vezetett cucc kiégett elemei végül sokkal veszélyesebbek mint az uráné. Erről a tórium barátok mindig elegánsan megfeledkeznek. Ha a reakció gyors neutronos, akkor a fenti reakció sokkal kevésbé játszik, mert a Pa233 befogási hatáskeresztmetszete csak termikus neutronokra nagy. Csakhogy ahhoz teljesen más atomerőmű típust kell kifejleszteni.

röhögő 2013.11.08. 19:53:30

@ptarjan: "Arról van szó, hogy kémiailag nehezen hozzáférhető, nem lép reakcióba, nem oldódik ki, kerül a talajba.." - Ez a lényeg. Egy mikrogramm plutónium kerül a tüdődbe, az tuti tüdőrák.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.11.08. 20:40:56

Meg kell tanulni fogalmazni a nép nyelvén is.

otapi 2013.11.08. 22:13:53

+1 A cikk alapján nem volt teljesen világos, mit kell érteni stabilizáció alatt egy sugárzó anyagnál, de a hozzászólásokból világos lett.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.11.08. 22:30:00

A fenébe, pedig már annyira örültem. Hitetlenkedve olvsatam, de elfogadtam, hogy igaz. Már megint elfeledkeztem arról, hogy egyetlen híradás sem az. Részben, gondolom, azért, mert a hírt adó nem is ért hozzá, és csak a felét jegyzi meg annak, amit hall, pedig a fele már annak is hülyeség volt.

@ptarjan: Köszönöm a korrekciót. Most nincs kedvem utánaolvasni, de remélem, hogy nem te is a hírt adók közé tartozol. ;-S

jet set 2013.11.08. 23:41:01

@röhögő: Nem mánia. Te is leírtad, hogy más típusú reaktor kell. Sajnos nem a közeljövőben lesznek ilyen reaktorok, de nem lehetetlen a megvalósítás.

Sandor Akarki 2013.11.09. 01:55:41

Nanunanu fújt egyet valami spréjjel is máris ártalmatlanítva volt a cucc.

Most komolyan, mivel is jobb az atomreaktor mint a fosszilis? A fa 5000 éve bevált (sőt előbbről is vannak tűzhasználatra utaló maradványok).
Egy földrengés és az eltemetett sugárzó anyag megy a folyamatos körforgásban lévő vízkészletbe aztán csak a skorpiók meg a pókok maradnak életben.

Dögöljön meg mindenki aki atomreaktort akar.

2013.11.09. 01:55:58

Ez a cikk tipikus esete annak, amikor valaki nulla hozzaertessel ir postot. Az alapfogalmakkal sincs tisztaban (a stabilitas szo hibas/felreertheto hasznalata a legirritalobb), meg a forditas kozben is elveszett rengeteg reszlet. Meg jo, hogy a hozzaszolok veszik a faradtsagot a reszletek tisztazasara:)

2013.11.09. 01:59:56

@pneumónia: elso megkozelitesben teljesen mindegy, hogy mikor, vagy milyen megoldasra ternek at (meg egyaltalan mennyire valoszeru a dolog, de most meg ez sem szamit). A postban emlitett megoldas az elmult evtizedek alatt felhalmozott tobb tizezer/szazezer tonna nuklearis hulladeknak a biztonsagosabb tarolasat oldja meg.

röhögő 2013.11.09. 06:53:27

@jet set: Ez így van. De a gyorsreaktor nagyon macerás, mert a kisebb későneutron hányad miatt problémásabb a szabályzás. Viszont egy gyorsneutronos tórium reaktor több hasadóanyagot termelne mint amennyit elfogyaszt. Az urános reaktorokat a hidegháború hozta létre. A tóriumosok kifejlesztéséhez kellene sok pénz, ami most nincs. Ha a kommersz, ipari technológia már meglenne, szerintem az végső soron olcsóbb lenne mint az urános. Például egy fukusima szerű leolvadás veszélye is sokkal kisebb lenne, mert nem termelődnek a remananenshő és a radiotoxicitás túlnyomó többségét adó transzuránok. A kiégett fűtőelemek kezelése is sokkal egyszerűbb lenne. Csak az U232 képződését kell megakadályozni, vagy gyorsneutronos reaktorral, vagy a reaktor gyakori átrakásával. Megjegyzem, a Szatmáry prof számításai szerint egy nehézvizes tóriumos reaktor még termikus neutron spektrumban is több hasadó anyagot termel egy kevéssel mint amennyit fogyaszt. Magyarul a tenyésztési tényezője egy picit egy fölött van.
Csak példaképpen, Paksnál ez 0.6. Viszont az oroszok BN600 és BN1200-as reaktorainál 1.4! Na ezt kéne tóriumossal előadni!

Novosapiens 2013.11.09. 16:37:04

@Egri János, kvíznagymester: Szívesen venném, ha küldenél egy jobb, hozzáértő fordítást. Előre is köszönöm.

2013.11.09. 18:29:44

Pfff, ennyi? Egy gyerekes csinald jobban, ha tudod riposzt? A te blogod, ha felvallaltad, hogy valamirol irsz, akkor a te felelosseged, hogy valamifele szinvonala legyen.
Mellesleg ptarjan es aii mar megtette helyettem.

Novosapiens 2013.11.10. 20:52:48

@Egri János, kvíznagymester: Igaz igazad van. A színvonalra utaltam én is. Ha valaki képes hozzátenni valamit, ami pozitív, az rendben van. A kritika is az, ha hibára hívja fel a figyelmet, és jobbítani akar. (Talán feltűnt, hogy az általad hivatkozott hozzászólók tanácsait megfogadvba korrigáltam, ami félreérthető volt.) De ha valaki csak hőbörögni tud, arra nincs szüksége senkinek, mert nincs gyakorlati haszna. Ezért kértem, hogy járulj hozzá pozitívan. Ha képes vagy. De csak ezt a választ kaptam tőled, és nem mentem vele sokra. Ha megengeded, ezt a párbeszédet én itt most le is zárom a legjobb kívánságokkal. NS

Gyingizik 2014.03.14. 08:56:36

@ptarjan: Tehát jól értem, hogy ha ezeket így ebben a formában pl. egy km mélybe egy lemeztektonikailag stabil (pl. földrengés mentes gránit lemez) belehelyezzük és lezárjuk, még legrosszabb esetben is csak akkor kb. akkorra kerül a felszínre geológiai folyamatok eredményeképpen, mikorra ártalmatlanná válik?

ptarjan 2014.03.14. 09:03:42

@Gyingizik: Igen, jól érted, ez az elképzelés az általam olvasottak alapján.