Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) facebook (1) Facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Más, mint bármi eddig: 18 propeller hajtja az elképesztő új légi járművet

2013.12.10. 17:12 Novosapiens

Ritkán történik meg, hogy egy merőben új járműfajta jelenik meg. A Volocopter, az elektromos meghajtású helyből fel- és leszálló (vertical take-off and landing – VTOL) légiközlekedési eszköz azonban ilyen. Első ránézésre úgy néz ki, mint egy helikopter, de nem rotorok emelik a magasba, hanem 18 darab propeller, amelyet egy kör alakú tartószerkezetre szereltek fel. A német E-volo cég által kifejlesztett légi alkalmatosság nagy előnye, hogy a számos meghajtóelem miatt igen b iztonségos a működése.

volocopter 1.jpg

A volocoptert az E-Volo 1,2 millió eurós tőkével kezdete el kifejleszteni, amit a Climate-KIC berlini központú német klímaklaszter és a német Seedmatch befektetőgyűjtő platformon közelmúltban futtatott befektetőkampány (crowdfunding) segítségével hoztak össze. A jegyzés már az első két és fél órában 500 ezer eurót hozott. A hagyományos helikoptereknél tisztább, biztonságosabb és egyszerűbb gép sikeresen teljesített a teszteken, s az első próbarepülésén, az úgynevezett szűzrepülésen is sikerrel túljutott, most már elégséges forráshoz jutott a Volocopter projekt a sorozatgyártást előkészítő prototípus legyártásához.

A VC200 típusjelű kétszemélyes gép első tesztrepüléseit a karlsruhei DM Arénában, teljesítette idén november 17-én. Alexander Zosel, az E- Volo ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a világ minden tájáról van érdeklődés a Volocopter iránt.

volocopter 2.jpg

A fejlesztő csapat véleménye szerint a géppel igen könnyű repülni. A Stuttgarti Egyetem szimulációinak köszönhetően a pilóták már a szűzrepülés előtt tudták, hogy a légi eszköz sokkal nyugodtabban viselkedik, mint egy helikopter. Ráadásul nem is csap akkor zajt. Kifejezetten kellemesen csalódtak a fejlesztők, amikor kiderült, hogy a zajszint alatta marad a prognosztizáltnak.

A Volocopter nagy előnye, hogy a rezgések is kisebbek, mint a helikoptereknél, ami a zajjal együtt sok kényelmetlenséget okoz az utasszállító járatokon, s veszélyes a szerkezeti elemekre is. Mivel a Volocopter szerkezete a kis önsúly érdekében szénszálas kialakítású, nem lehetett laboratóriumban szimulálni a rezgéseket. Végül tökéletesen a terveknek megfelelően működött a szerkezet, s a rezgéseket az elektromos hatóműveket tartó karbongyűrű tökéletesen elnyelte.

A Volocopter 200 legfőbb adatai: utazósebessége legalább 54 csomó, azaz 100 kilométer óránként, repülési magassága 2000 méterig terjed, maximális felszállósúlya 450 kilogramm, repülési ideje egy feltöltéssel több mint egy óra.

Ha tetszett amit olvastál és láttál, s szeretnél rendszeresen tudományos és technikai érdekességekről szóló infiormációkat kapni, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr565684803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

czjanos 2013.12.11. 18:36:08

Inkább kérdezek: hogyan kormányozzák?

Szelid sunmalac 2013.12.11. 18:49:11

@czjanos: Alapesetben minden propeller ugyanolyan sebesseggel forog. Ha elore akar menni, akkor a hatsok magasabb fordulatszamon forognak, mint az elsok, ha hatra, akkor forditva. Kanyarodasnal az ellentetes oldalak es a hatso resz forognak gyorsabban. Egyszeru, mint a faek.

czjanos 2013.12.11. 19:01:29

Ha valamelyik propeller gyorsabban forog, ott nagyobb felhajtóerő keletkezik, ami kibillenti a szerkezetet a vízszintes helyzetből.

spinat 2013.12.11. 19:11:40

amúgy mi a különbség a rotor meg a propeller között?

Szelid sunmalac 2013.12.11. 19:23:07

@spinat: @czjanos: Pontosan. Annyira forog az osszes, hogy a szintbentartashoz elegendo legyen a felhajtoero, a hatsok viszont forognak annyival gyorsabban, hogy eloretoljak a gepet.

Szerintem nincs kulonbseg. Persze lehet, hogy hivatalosan van, de ez most lenyegtelen.

czjanos 2013.12.11. 19:27:07

Bizonyára így lehet, minden esetre, érdekes szerkezet, azt meg kell hagyni!

Szelid sunmalac 2013.12.11. 19:27:54

@czjanos: Mondom, hogy igy van! A mult heten neztem rola egy reszletes musort, ahol a mukodesi elvet is bemutattak.

doominogame · http://www.doominogame.com 2013.12.11. 19:28:16

Teljesen halott dolog. Elektromos helikopter, alig felszállósúllyal, nagyon rövid működési idővel? Egy elektromos autó legfeljebb megáll, ha kifogy a nafta, de ez majd lezuhan? Igazi pénzpazarlás, én megmondom szakértés nélkül is, hogy majd szép csendben elhal az ügy, pár ember meg jól élt a támogatásból pár évig.

Szelid sunmalac 2013.12.11. 19:31:03

@Dr. www.doominogame.com: Van a fedelzeten egy otto motor is generatorral.

nandras01 2013.12.11. 19:33:59

jópofa játékszer, de nem több.
naponta születnek mindenféle repülő/úszó/guruló szerkezetek, amelyekben a legújabb anyagok adta lehetőségeket használják ki, de édeskevésből lesz valódi termék, mármint olyan, amit valóban használnak is.
érdekesség, mint a repülő autó, a kétéltű személykocsi, vagy a napelemes ébresztőóra :)

Szelid sunmalac 2013.12.11. 19:37:50

@nandras01: Meglatjuk, meglatjuk. Szerintem ugyanezt mondtak a biciklire, meg az autora is.

nandras01 2013.12.11. 19:43:01

@Szelid sunmalac: igaz, csakhogy akár a bicikli, akár az autó valami olyan pluszt adott az addigi lehetőségekhez képest, ami maradandóvá tette őket.
ez a sokpropelleres (vagy rotoros) szerkezet pedig gyakorlatilag nem más, mint az eddig is meglevő helikopter technikailag érdekes, de amúgy semmilyen újdonságot nem felmutató mutációja.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 19:49:55

ez nem fogja reformalni a forgoszarnyas repulest de draga jateknak milliomosoknak kivalo - ez is volt a project celja szerintem, nemi tapasztalatgyujtessel egybekotve komolyabb projectekhez.

az is lehet ez egy "mellektermek" egy masik termek fele vezeto uton amit el lehet adni.

Mindenesetre szep mernoki teljesitmeny, majd ha lesz belole olcso akkor veszek.

( AR.Dronom van, hihetetlen repulesi tulajdonsagai vannak, go youtube aki nem tudja mi az )

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 19:53:14

@spinat:
@Szelid sunmalac:

a propeller fix, a rotornak meg lehet allitani a szoget. ( nem a fordulatot novelik a "felhajtoero" novelesehez hanem az allasszoget, igy nagyobb "felhajtoero" ebred a tengelyen )

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 19:56:32

@nandras01: a vonat volt nagy lepes az allati erovel vonszolt teherszallitas utan, az reformalta a szallitast es adott lokest az iparnak, az autok inkabb - eloszor - szemelyes kenyelmet szolgaltak. A vonat reven lendult a turisztika es lett igeny "szemelyre szabott helyvaltoztatasra".

1904ben Henry Ford csinaltatott egy felmerest, az eredmeny lehangolo volt: az emberek gyorsabb lovakat akartak, nem autokat, de azert a marketing mar akkor is gyozott az ertelem felett.

nandras01 2013.12.11. 20:07:01

@visszakettopadlogaz: az autó, sőt a bicikli is!. a történelem során először adta meg az embernek azt a lehetőséget, hogy akkor és oda megy, amikor és ahová akar.
igaz, ezt eddig is megtehették akár gyalogosan, akár lóháton, de a gépi -vagy fél- gépi- erejű, egyéni igényre szabott közlekedés lehetősége igazi forradalom volt.
a vonatnak a teherszállításban, így az ipari termelésben volt igazán jelentősége.
az pedig nem a marketing győzelme az értelem felett, hogy az autók terjedtek el, mert ha az emberek valóban "gyorsabb lovakat" akartak, az csak az emberi ostobaságot, pontosabban a rossz értelemben vett hagyományokhoz való ragaszkodást bizonyítja.
(persze, ha sikerült volna kitenyészteni a nyolclábú lovakat, akkor más lenne a helyzet :)

dr Smittpálelnökúr 2013.12.11. 20:10:13

@visszakettopadlogaz: Biztos, hogy a gyorsabb ló jelentette az értelmet, nem az autó?

Gyurma73 · https://plus.google.com 2013.12.11. 20:12:07

szerintem nagyon érdekes fejlesztés.

teddybear01 2013.12.11. 20:24:19

@nandras01: Egy ló tartása annyiba kerül, mint egy kisebb család fogyasztása.
Egy bicikli sokkal olcsóbb. Megvenni is, és a fenntartása is. Viszont biciklivel sokkal nagyobb távot lehet megtenni, mint gyalog, és sokkal könnyebb a terheket szállítani.

Az autót is olcsóbb fenntartani, mert a ló nem csak akkor fogyaszt, amikor dolgozik. Azt akkor is kell etetni, ha csak az istállóban áll. Ráadásul a lónak korlátozottak a képességei, az autónak sokkal kevésbé.

Ami pedig ezt az izét illeti, több melléfogás is van benne. A 18 merev légcsavar+villanymotor ugyan látványos, de sokkal nagyobb légellenállást jelent a vízszintes repülésben, mint a hagyományos rotorú helikopternek. Az itt is említett hibrid meghajtásnak(Otto-motor+generátor+villanymotor) rosszabb a hatásfoka, mint amikor az Otto-motor közvetlenül hajtja meg a helikopterrotort.
Játék, nem több, de legalább drága.

Szelid sunmalac 2013.12.11. 20:30:49

@visszakettopadlogaz: En egeszen jol emlekszem ra, hogy nem azt mondtak, hogy allithato a rotorok szoge, hanem a fordulatszammal operalnak.

@teddybear01: Az otto motort alapbol nem hasznaljak.

Egyebkent mindegy is, hogy most milyen a hatasfoka egy ilyen tanulmanykutyunek. A lenyeg, hogy alternativat adjon a hagyomanyos uzemanyaggal mukodo ropulloknek. Gondolom tovabbfejelesztik. Elsore meg semmi sem occso.

teddybear01 2013.12.11. 20:48:08

@Szelid sunmalac: A merev rotoros helikopterrel például Asbóth is kísérletezett, de hamar kiderült, hogy a konstrukciójából adódóan nagyon érzékeny a széllökésekre, és nem könnyű irányítani.
De tudod, egy sportcsarnokban lebegni sokkal egyszerűbb, mint a szabadban útvonalat repülni rossz időben.

Ha meg az Otto-motor nem működik repülés közben, minek rakták rá? Holtsúly, a generátorral együtt, helyettük inkább +akku kellett volna...

J.László 2013.12.11. 21:03:28

@spinat:
A propeller húz, a rotor pedig emel.

J.László 2013.12.11. 21:07:18

@visszakettopadlogaz:
A propellernek is lehet állítani a szögét. A régi propelleres repülőgépek légcsavarjai általában állandó fordulaton dolgoztak, a vonóerőt a légcsavarlapátok állásszögével szabályozták.

J.László 2013.12.11. 21:08:52

@visszakettopadlogaz:
Hát ez az. "Gyorsabb ló" nincs. Gyorsabb autó van.

A szerelő 2013.12.11. 21:11:15

Az összes ilyen kütyü üzleti tervében szerepel, hogy az igaz, hogy most még korlátozottan használható, de majd ha a rohamtempóban fejlesztő akkumulátorgyártók kijönnek az egyre jobb és jobb aksikkal, na, akkor ez majd nagyon ütős lesz.
Amúgy tisztán látszik, hogy nem magyar, pontosabban nem nemzethy fejlesztés, mert ők még nem, de mi már tudjuk, hogy a jó irány a gravitáció kikapcsolása :)

Mészáros Laci 2013.12.11. 21:45:34

@Szelid sunmalac:

jól értem, hogy (például) vízszintes repülésnél nem tudja kihaszálni a rotorlapátokon keletkező felhajtóerőt? tehát kb úgy repül, mint a sima helikopter függeszkedés közben?

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 21:55:31

@J.László: inkabb ugy fogalmazok - es akkor belekothetetlen lesz amit mondok: a merevszarnyas gepeknel beszelnek propellerrol, forgoszarnyasnal rotorrol ( farok rotor, nem farokpropeller ) ha mar elcsuszunk propeller - nacizasba :))))

"A propeller húz, a rotor pedig emel." ezaz, meleg meleg, de a forrot olvasd el feljebb :)

igen, ugy van ahogy mondtad, de ezt igy szokas repkorokben mondani :) hasonloi a "sarvedo" sarhanyo" dologhoz.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 21:58:39

@Mészáros Laci: a "nem tudja kihasznalni" azt ertsuk ugy hogy nem arra lett tervezve.

Ez a gep stabil vertikalis mozgasra (hogy konnyu legyen vezetni, nem igenyel nagy gyakorlatot)es mersekelt horizontalis mozgasra ( nem kell bonyolultabb aerodinamika, egyszerubb felepites, olcsobb ar ) lett tervezve szerintem.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 22:01:50

a legendas Harriert ( vertical take off capability = helybol felszallni tudo ) terveztek akkor ket csoportban indult a tervezes, az egyik nek az volt a feladata hogy adott sarkanyszerkezetbol kizarolag a has kornyeki reszt hozzon ki egy helybol felszallo es 50csomoig felgyorsulni kepes repolut, a masik csoport meg azt kapta hogy adott sarkanyu gepbol - amin nem hasznaljak a has kornyeki reszt - hozzon ki egy 50csomorol MACH 1.5 ig repulo valamit.

mikor mindketten keszen lettek osszeraktak egybe a repulot.

Nagyjabol ez a sztorija, ugy nagyjabol.

Nem egyszeru a legi kozlekedes, uszni futni tudunk de szarnyunk nincs, azt tanulnunk kell.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 22:06:03

az otto motort szerintem "megnyugtatasnak" tettek bele, annak azert a rendszerbe avatkozasi ideje ( latva hogy mekkora ) szerintem tobb mint a nem-kivant-foldeteresig eltelt ido ( ezt szoktak az ujsagban lezhuhanasnak irni )

ez ilyen "marketing - segedhajtomu".

szerintem.

meg elkepzelem amikor egy zoldfulu pilota eszleli hogy nincs tobb juice az akksikban.... szerintem elobb kiugrik ernyovel egy biztositott gepbol mint elkezdjen gepeszkedni bizonytalan eredmeny remenyeben. A sikloszamat a gepnek nem ismerjuk, egy jo mg Kamov pilota allo motorral is "lerotal", egy zoldfulu szerintem nem.

feket663 2013.12.11. 22:23:42

@visszakettopadlogaz: Fix rotorral aligha rotál le senki, legyen az akármilyen pilóta.

Ordas nagy kamunak tűnik ez az egész projekt. Egy modell méretű multirotoros gép fenn van a levegőben max 10-15 percig, és az akku jelentős helyet foglal el. 1 órás repüléshez jó nagy akkupakk kellene még lithium polimerből is, főképp 18 motorhoz...

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 22:28:22

@feket663: hat fix rotorral nem tudsz lerotalni de ez itt allithato nem? vagy en neztem el valamit? Valamennyire csak allithatonak kell lennie, kis mertekben is.

lehet hogy kamu, de szerintem csak ez egy igen korlatozottan repulheto draga jatek nem mas.

kivancsi lennek kapna e tipusengedelyt Magyarorszagon pl, vagy pl mennyi ora van a sarkanyban nagyjavig - nagyon kezdetleges lehet a gep mert fenyek sincsenek rajta.

mondjuk egy rotorcserenel kivancsi lennek arra a szerelore aki szinkronizalja a hajtast es rotorokat - itt az nem mukodik hogy melleteszunk egy "partvisnyelet" es kulonbozo szinure fessuk a szarnyvegeket :D

teddybear01 2013.12.11. 22:57:47

@visszakettopadlogaz: Az autórotációhoz megfelelően nagy átmérőjű rotor kell(a Kamov-26-os például nem volt képes rá). Ezek a kis rotorok nem elég nagyok, és az sem segít, hogy sok van belőlük. A sok kicsi nem egyenlő ebben az esetben egy naggyal.

A merev rotoros helikopterek sohasem tudják az autórotációt, mert kicsi a rotorjuk átmérője.
Asbóth helikopterei sem tudták, ezért aztán csak 50-60 méter magasságig merészkedtek fel többnyire, hogy legen esélye a pilótának rotorleállás esetén.

Ejtőernyő meg felejtős a helikopteren, mert egyrészt a magasság többnyire túl kicsi a nyitáshoz, másrészt az erős lefelé irányuló légáramlás összegyűri az ernyőt.

sanyix 2013.12.11. 22:58:09

@J.László: fordítva. A régi gépeknek fix propellerük volt, csak a gázt szabályozták. De a 2vh-ban a komolyabb gépek már mind állítható szögű lapátos légcsavarokat kaptak, mivel a széles sebesség/ magasság tartomány ezt megkövetelte.

teddybear01 2013.12.11. 23:10:50

@visszakettopadlogaz: Bocs, de amit mondasz nem a Harrierről szól, hanem a Short SC.1-ről. Az elődgépről, mert a Harrier ugyanazt a hajtóművet használja előrehaladásra mint amit a felemelkedésre.
Egyszerűen elfordítják a hajtómű kiölőnyílását, azaz a kiáramló gázsugarat.

Az a gép, amiről te beszélsz, külön hajtóművet használt a felemelkedésre, és egy másikat az előrehaladásra. Ehhez hasonlót csináltak az angolok, németek, az amerikaiak de az oroszok is. Az orosz változat a JAK–30V volt, ami nem tévesztendő össze a JAK-38-assal, ami a Harrierhez hasonlóan a gázsugár elfordításával száll fel.

Később aztán a külön emelőhajtóműves helyből felszálló repülőgépeket elvetették a fejlesztők, mert az emelőhajtóművek a repülés vízszintes szakaszában csak holt súlyként szerepeltek, és csökkentették a hasznos terhet.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 23:17:19

@teddybear01: mikor leirtam mar tudtam hogy nem az mert az csak forditja a toloerot, maximalissan igazad van, bocsanat. Gondoltam nem lesz erdekes, meg ez nem szakmai blog de vannak meg eles szemu tanult kollegak! :)) koszi a helyesbitest.

KA26ugyben viszont ellenkeznem kell, tapasztalt mezogazdasagi pilota le tud rotalni, en ismerek szemelyesen is olyat ;)

ejtoernyo persze hogy felejtos, annal nagyobb marhasag csak a katapult lenne - en altalanossagban irtam, lasd : "szerintem elobb kiugrik ernyovel egy biztositott gepbol mint elkezdjen gepeszkedni bizonytalan eredmeny remenyeben. A sikloszamat a gepnek nem ismerjuk" ... sikloszama eleve nincs helikopternek, ez csak egy pelda volt hogy a besz@ras faktor nagyobb egy ujoncnal mint egy oreg rokarudinal, hiaba van segedhajtomu (...) vagy mas, berinyal es odacsapja magat ugyis. Ezt ertettem mindenre ami repul.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.11. 23:18:57

summa summarum csak ismetelni tudom onbmagam: ez inkabb jatek kategoria mint komolyan veheto repulo eszkoz.

teddybear01 2013.12.11. 23:26:28

@visszakettopadlogaz: "KA26ugyben viszont ellenkeznem kell, tapasztalt mezogazdasagi pilota le tud rotalni, en ismerek szemelyesen is olyat ;)"

Igen. Ha üres volt a vegyszertartály, mert akkor jóval könnyebb volt a gép. Teli vegyszertartállyal csak annyira volt képes, mint egy nyeletlen balta.
Viszont a KA-26-os normál, kabinos változata csak -26 fok alatt bírt ezzel a képességgel, még terheletlenül is.

A szoci időkben némelyik fejes rákapott, hogy Kamovval repüljön a vidéki inspekciókra. Valahányszor valami fejes útnak indult a budaörsi reptéren istenhívővé vált az összes helyi főnök, és sűrűn fohászkodtak, hogy a fejes épségben visszaérjen....

teddybear01 2013.12.11. 23:30:08

@visszakettopadlogaz: Katapultülést tudtommal csak a KA-50-esbe és a KA-52-esbe építettek egyedül.
Katapultálás előtt robbanópatronokkal lerobbantották a rotorlapátokat az agyról, majd ezután lőtték ki az ülést(2 ülést a KA-50-nél).

teddybear01 2013.12.11. 23:32:03

@visszakettopadlogaz: Ez így van, és nem nagyon lehetséges a gyakorlati használhatóságának a kifejlesztése sem. Műszaki vakvágány, ami sokáig meg fog maradni.

Mészáros Laci 2013.12.12. 05:08:56

@visszakettopadlogaz:

A közösségi finanszírozást is utoléri a végzete, először a zavart feltalálók szállnak rá, aztán az ilyen híreket olvasván csalók és a trollok...

Mészáros Laci 2013.12.12. 05:10:06

@visszakettopadlogaz:

nekem is a jetpack kategória jutott eszembe :)

de jamesbond filmben még viszontláthatjuk.

Mészáros Laci 2013.12.12. 05:18:14

@visszakettopadlogaz:

"szinkronizalja a hajtast es rotorokat"

itt nem kell szinkronizálni, DC motor változó fordulatszám, és bár első pillantásra úgy tűnhet, valójában a külső körön elhelyezett rotorok sem metszik egymást (a videón kb 2.40 után az angolul beszélő pasi feje fölött látszik).

spinat 2013.12.12. 06:54:04

@J.László: ilyen alapon az auo elsö kerekei húznak a hátsók meg tolnak. de azért ezek csak egyforma kerekek.

na__most__akkor 2013.12.12. 07:30:55

Ennyi nagyokos faszi ékezet nélkül...

J.László 2013.12.12. 07:38:49

@sanyix:
OK, nekem minden propelleres gép "régi".

J.László 2013.12.12. 07:56:41

@visszakettopadlogaz:
Így van, ez a korrekt: forgószárnyas: rotor, merev szárnyas: propeller.

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2013.12.12. 08:16:27

Csak egy óvodás szerint van "propellere" vagy "rotorja" a helikopternek. Szakemberek inkább "forgószárny"-nak hívják.

teddybear01 2013.12.12. 09:41:03

@newtehen (egyszerű mint a faék - de működik): Szakemberek rotornak hívják a helikopter mindkét "propellerét" de ne zavarjon. Te mint nyelvtannáci hívhatod a felsőt(felsőket) forgószárnynak, de minek nevezed a farokrotort?

Aztán ott van az autogiró rotorja is, azt lehetne forgószárnynak nevezni inkább, de az is rotor néven fut...

Berger Csaba 2013.12.12. 09:42:22

@teddybear01:
@visszakettopadlogaz:
@newtehen:
"Ejtőernyő meg felejtős a helikopteren..."
Szerencsére ezt nem tudták a Magyar Honvédség deszantosai, mert nem mernék teljesíteni az éves szinten 100-500 ugrást a MI-8-ból :)
Az ejtőernyős ugrás folyamata (rövidítve): gépelhagyás, SZABADESÉS, nyitóernyő nyitása, főernyő nyitása, irányítás, földet érés, ernyő összeszedése, megnyugodás, hogy mégis lehet helikoperből ugrani. Ez semmiben sem különbözik a vészelhagyástól. A kedves kommentelők az ún."bekötött ugrásra" gondolhattak. Ami valóban gyakoribb merevszárnyú gépeknél, de főképp a kezdő ugróknál és a harci ugrások (stabilizátoros) egy részénél használatos.
A rotor a köznyelvbe beépült szakszó. A szó a "roto" latin erdetű szóbol magyarosulhatott. Mindenféle forgó mozgást végző tárgyra használható - értelmezés után. A rotor jelenleg szinonímája a forgószárnynak. Így létezik "rotorszárny" is például. Általában az egész egységet hívjuk forgószárnyak. Ezért egy kicsit furcsa lenne a "forgószárny szárny" megnevezés. [rotor wings]
A wikipédia és a Közszolgálati Egyetem szolnoki kampuszán dolgozó szakemberek segítenek értelmezni a fogalmakat, aki nem hisz nekem.

teddybear01 2013.12.12. 10:11:29

@Berger Csaba: Tudod azért nem kéne ennyire hülyének nézned.

Nagy magasságból, késleltetett nyitással minden további nélkül lehet ejtőernyővel ugrani, helikopterről is.
Ezt nem tagadtam, de nem is erről volt szó. Bekötve, azaz ahol az ernyő nyitását a géphez rögzített kötél végzi, még így sem ajánlatos egy helikopterből kiugrani.

Kis magasságból, helikopterről nem lehet ejtőernyőzni, mert egyrészt minden ernyőtípusnak van egy minimális magassága, ami kell a kinyíláshoz egyrészt, és hát esetleg a helikopter esetleg lejjebb repül ennél, másrészt megint ott van az a fránya légörvény alatta, ami összegyűrheti az ernyőt.

Bekötve meg a tömeges deszantugrásokat szokták végrehajtani, mert így kevésbé szóródnak szét a katonák. De csak merevszárnyú repülőgépről.

A forgószárnyat meg legfeljebb a hülyébb katonatisztek, rendőrök szokták emlegetni, pilóták és műszakiak körében rotor a neve.

Berger Csaba 2013.12.12. 10:39:59

@teddybear01:
Kis magasságból, nagy sebességgel csak földbe csapódni lehet. Ez független a turbulenciától. Kivéve persze a katapult rendszerű vészelhagyást. A mentőernyők kinyílnak 50 m alacsonyan is, de ettől még nem lassul le a muki. Kb. 100-200 m kell a túléléshez. Nem véletlen, hogy a bekötött, gyakorló ugrást mindmáig 800m-ről végzik. A stab ugrást azért találták ki, hogy a deszantosok minél rövidebb ideig legyenek a levegőben, de pörögjenek, forogjanak. Bekötött, tömeges ugrást (amikor a gépelhagyás után közvetlenül nyílik az ernyő) augusztus 20-án szokás csak alkalmazni. A Normandiai partraszállás volt kb. az utolsó, amikor ilyet csináltak a deszantosok. Ne könyvekből és hasra csapva tessék kommentelni.
A műszakiak és pilóták mondanak még ennél cifrábbakat is, egyébként, ami nem szakszerű. Pl. bzd meg stupid civil és kuss. Roger That.
Ja és én is a rotort említettem az imént. Olvasás értés kettes alá.

Berger Csaba 2013.12.12. 10:43:47

Bocs, nem a stab. hanem a késleltetett ugrást értettem alatta.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.12.12. 14:14:48

@Berger Csaba: mint veszmegoldas beszeltunk az ejtoernyorol.

Rengetegszer lattam az oroszokat anno 300 rol ugrani a katonai ballonernyovel - 250m nyitohossz! - kivettek es meguk elott kidobtak a gepbol, kb 100as vizszintes sebessegnel... Gyakorlotak afganisztaanba, ott aki 300 m felett ugrik azt lelottek mire foldet ert.

Kamovbol focilabdat hoztak egyszer falusi focimeccsre, de kb 400on kiszakadt a labda halos zsakja es labda nelkul erkezett meg a ejes, a hatarban meg nagy volt a csodalkozas arataskor mi a fenet keres egy focilabda a buzafold kozepen :)))

Van tudomasom hogy szoktak ugrani helikopterbol, de itt nem errol volt szo.

Berger Csaba 2013.12.12. 15:19:45

Konkrétan az RS 4/3-as ernyőről lehet szó, mert a 4/4-est már az NDK-ban gyártották :)

Macropus Rufus 2014.01.29. 10:28:55

@czjanos: valami hasonló lehet az eljárás mint egy quadrokopter esetén. Ott 4 itt 18 rotor van, de a kormányzás megoldása hasonló lehet mint a 4 rotoros esetén.

Macropus Rufus 2014.01.29. 10:36:39

@doominogame:
"Egy elektromos autó legfeljebb megáll, ha kifogy a nafta, de ez majd lezuhan?"
turbinával hajtott helikopter mit csinál ha kifogy a nafta? LEbegni kezd? Azonal lezuhan. Sajnos a forgószárnyas repülőeszközök egyik hátránya, hogy csak addíg marad fent amíg forog a szárny. A repülő esetén a motor a tolóerőt a szárny a felhajtó erőt adja. Leáll a motor, a gép siklásba kezd.
Viszont, amit figyelmen kívűl hagytál: míg a turbina esetén a nafta kifogyása azonnali leálláshoz vezet, addíg az aksi teljesítményének a csökkenése fogozatosan lassuló rotort jelent, ergo nem lezuhan, hanem leereszkedik.
süti beállítások módosítása