Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Nincs matek gén, azaz senki sem "hülye" a matematikához

2013.12.17. 18:22 Novosapiens

Ha azt akarjuk, hogy jók legyünk matekból, akkor gyakorolni kell, méghozzá a matematika minden fajtáját – mutatták ki a trondheimi Norvég Természettudományi és Műszaki Egyetem (NTNU) új kutatásai.

Jó matekossá valószínűleg az tesz valakit, hogy szereti a számokat, érdeklődik a számok világában megjelenő problémák iránt, s megvan a hajlandósága a gyakorlásra. Aztán, ha valaki már elég jó bizonyos típusú matematika művelésében, bízhat benne, hogy kellő szorgalommal más ágaiban (akár az összesben) is kifejlesztheti a képességeit. De biztos, hogy nem bízhatja csak magát a veleszületett képességeire. Ez elég nyilvánvalónak tűnhet, de a hagyományos felfogás szerint az öröklött képességeknek komoly szerepük van benne, hogy valaki jó matekos-e. Számos ember van, aki kijelenti, hogy „hülye vagyok matekból”, s ezt szokás elnéző mosollyal nyugtázni, mert ez nem gyenge szellemi képességet, vagy bűnös mulasztást jelöl, csupán azt, hogy van, aki így születik, s ezzel alighanem a többséghez tartozik. A jó matekosok sokak szemében egyszerűen olyanok, mint az ufók.

al.jpg

Az NTNU új kutatása szerint ennek semmi alapja sincs, annak viszont sokkal erősebb hatása lehet, ahogy a matematikát tanítják. Ezért elég valószínű, hogy az iskola komoly befolyással van a diákjai matematikai fejlődésére.

A kutatók 70 norvég (átlagosan 10,5 éves) ötödik osztályos diák körében tesztelték a matematikai készségeket. Az eredmények arra utalnak, hogy fontos a gyakorlat minden egyes fajta matematikai területen szükséges a jó eredmények eléréséhez, és hogy ezek a készségek nem velünk együtt születnek meg. Azaz, „abból leszel jó, amit gyakorolsz” – mondta Hermundur Sigmundsson, az egyetem Pszichológia Tanszékének professzora, egyike annak a három kutatónak, aki az eredményeket közzé tette a Psychological Reports szakfolyóiratban.

Hasonló vélekedés nem először jelenik meg a kutatási eredményekben. Malcolm Gladwell brit-kanadai újságíró, társadalomkutató magyarul is megjelent könyvében (Kivételesek – A siker másik oldala, HVG könyvek, 2009) éppen a gyakorlás jelentőségét fejtette ki a különlegesen sikeres emberek életpályájában. Szerinte 10 ezer óra gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki kivételessé emelkedhessen a saját területén, akár valamilyen szakmáról, sportról vagy éppen a művészetekről legyen szó. Ez nem kevesebbet jelent, mint napi három vagy heti 20 óra gyakorlást 10 éven át. Azt írja, hogy „soha senki nem talált még példát rá, hogy egy valóságosan létező világklasszis kevesebbet gyakorolt volna”. Állításait Bill Gates és a Beatles példájával támasztja alá, amelynek kifejtése azonban most messzire vinne a matematikától.

sigur.jpgSigmundsson és társai kilenc különféle típusú matematikai feladattal végzett tesztelést a szóban és írásban is elvégzett egyszerű összeadástól és kivonástól kezdve az óra és a naptár megértéséig. „A tanulmányunk azt mutatja, hogy kevés az összefüggés a kilenc különböző matematikai készség között (hogy ki melyekben jó). Például csekély a korreláció aközött, hogy valaki képes-e megoldani a 23+ 67 formában leírt összeadást és ennek szóban kifejtett formáját" – közölte a professzor.

Lehet ugyanis, hogy nem a matematikai probléma okoz gondot, hanem az olvasás maga. A norvég középiskolás fiúknak akár az ötöde is küzdhet olvasási nehézségekkel. „Néhány diák lesz jó geometriából, de nem lesz olyan jó algebrából” mondja Sigmundsson. Akiknél ez a helyzet, azoknak többet kell gyakorolniuk az algebrát, márpedig azt tapasztalni, hogy ez az a terület, ahol a középiskolások problémái leginkább megjelennek.

„Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy van remény néhány diák számára. Néhányan nem lehetnek jók minden területen, de például legalább geometriából igen” – hangoztatta a kutatás vezetője. Szerinte ez elvezethet oda, hogy megváltoztatják a módszereket, ahogy a matematikát tanítják.

Ha valaki jól és precízen végzi el a feladatait, az valószínűleg annak köszönhető, hogy a különféle gyakorlatok más idegi kapcsolatokat aktiválnak. Olyan ez, mint amikor a futballban valaki jó 25 méteres szabadrúgásokra képes, de nem cselez ügyesen, vagy nem olvassa jól a játékot. Az új neurológiai kutatások azt támasztják alá, hogy gyakorlással fejleszthetők a speciális idegi kapcsolatok – állítja Sigmundsson.

Ha tetszett amit olvastál, láttál, és szeretnél rendszeresen információt kapni a tudomány és a technika érdekességeiről, újdonságairól, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr595696900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2013.12.18. 15:50:07

Az biztos a matematika nagyon jó dolog. Szorakoztató, és nincs három oldala mint minden másnak. A saját példámon is azt tudom mondani, gyakorolni- gyakorolni, és akkor rájön az ember az izére. Nagyszerű gyakorlókönyv (nem tudom van-e még?/ a "Laricsev" példatár. Szintén a saját tapasztalatom, nem mindegy ki tanitja. Nekem az egyik tanárom matekzseni volt, a másik akkor végezte a tanárit matematikából. Mondanom se kell, hogy a tanuló-tanár szeretette meg velem, a korábban utált matematikát. A logarléc használatát is tőle tanultam, és élveztem a mások bámulatát:)
süti beállítások módosítása