A bálnák, a denevérek és még az imádkozó sáskák is használják az ultrahangot szenzoros irányító rendszerként. Egy friss tanulmány szerint azonban az ultrahang képes az emberi agytevékenységet is modulálni, és erősíteni a szenzoros érzékelést.
A Virginia Tech Carilion Research Institute (VTCRI) tudósai kimutatták, hogyha ultrahangot irányítanak az agy egy adott régiójára, az növelheti az érzékszervi megkülönböztető teljesítményt. A tanulmány szerint ez az első bizonyíték arra, hogy alacsony intenzitású, koponyán fókuszált ultrahang úgy képes modulálni az emberi agyi aktivitást, hogy az javítja az ingerek felfogását.
William ’Jamie’ Tyler: "Ezek az eredmények elhitetik velünk, hogy a helyes úton vagyunk." (Fotó: VTCRI)
„Az ultrahangban nagy potenciál van, hogy eddig példátlan felbontással segítse az emberi agyban működő kapcsolatrendszer feltérképezését. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk az ultrahangnak a tapintási ingerek feldolgozásáért felelős agyterületre gyakorolt hatását”– mondta William ’Jamie’ Tyler, a kutatás vezetője.
Először megállapították, hogy az ultrahang egyaránt csökkentette az EEG jelet, és gyengítette tapintási ingereket kódoló agyhullámokat is. A tudósok ezután két klasszikus neurológiai vizsgálatot hajtottak végre. Az egyik a két pontos diszkrimináció teszt volt, amely azt méri, hogy az alany képes-e megkülönböztetni a bőrét két közeli ponton érő mechanikus nyomást vagy sem. A másik pedig a frekvencia diszkriminációs feladat volt, amelyben egy légfuvallat sorozatra való érzékenységet mérnek. A kapott eredmények váratlanok voltak.
Ultrahanggal stimulált agyterület. Nő a felbontás (Fotó: VTCRI)
Azok az alanyok, akiket ultrahanggal stimuláltak szignifikánsan javulást mutattak mind a kis távolságokban történő nyomásingerek, mind a kis frekvenciakülönbségek azonosításában.
„Az eredmények meglepőek, mert annak ellenére, hogy az agyhullámok a tapintási ingerre gyengültek, az emberek valójában jobban észlelték a különbségeket” – közölte Tyler. Szerinte ez arra enged következtetni, hogy az ultrahang egy fontos idegrendszeri egyensúlyt befolyásol, méghozzá a szinaptikus gátlás és a szomszédos idegsejtek közötti ingerlés között az agykéregben. Ez pedig az érzékelés javulásához vezet. Mivel a stimuláció egy ujjhegynyi területre fókuszálható, egy olyan új, fizikai beavatkozás nélküli eszközhöz jutottak az agyi aktivitás feltérképezéséhez, amellyel jobb térbeli felbontás érhető el, mint bármely más jelenleg rendelkezésre álló módszerrel (így a koponyán keresztüli mágneses vagy gyengeáramú ingerléssel).
Tyler azonban még óvott attól, hogy áttörést emlegessenek az eredményekkel kapcsolatban. „Az idegtudományban könnyen félrecsúszhatnak a dolgok, könnyű a dolgokat elrontani, és nehéz kijavítani. Ezek az eredmények azonban elhitetik velünk, hogy a helyes úton vagyunk" – hangoztatta.
Ha tetszett amit olvastál, láttál, és rendszeresen szeretnél információt kapni tudományos és technikai újdonságokról, érdekességekről, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.