Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Középkorú nárcisztikusoké a Facebook, fiataloké a Twitter

2013.09.27. 15:56 Novosapiens

Egyre több tanulmány mutat ki összefüggést a szociális média és a nárcisztikus tendenciák között – közölte a theconversation.com portál. Mindenki tapasztalhatja a sajét környezetében, hogy a tinédzserek milyen sok időt töltenek a telefonjukat babrálva, mert azt figyelik, hogy a közösségi médiában hogyan érvényesülnek, s hogyan reagálnak mások a bejegyzéseikre. Az önimádó celebek pedig az idegösszeroppanás határáig twittelnek – állítják a szerzők, rámutatva, hogy a nárcizmus a szociális média teljes skáláján a felhasználók nyakába szakad.

Érdekes azonban, ahogy a korreláció szájtonként változik. A Computers in Human Behaviour (Számítógépek az emberi viselkedésben) szakfolyóiratban megjelent tanulmányban (Tükör vagy megafon? Mennyire másképpen használják a nárcizmus és a közösségi hálózatok közötti kapcsolatot a Facebookon és a Twitteren?) a szerzők azt vizsgálták, hogy a közösségi média hogyan tükrözi vissza vagy erősíti fel az önimádatot. Megmérték különféle kérdezési technikák és személyiség értékelési módszerek segítségével, hogy a különböző nárcisztikus vonások, mint a magamutogatás, a fölényeskedés és a hatalmaskodás hogyan jelentkeznek.

narcist.jpgAzt találták, hogy a fiatal felnőtt egyetemisták egy része, akik magasabb nárcizmust jelző pontszámot értek el, gyakrabban használták a Twittert. Ugyan ezek a nárcisztikus vonások a középkorú felnőttek esetében sokkal inkább a facebookolók között figyelhetők meg. Azt állapította meg, hogy a szóban forgó középkorúak általában már kialakult, megállapodott társadalmi helyzetben vannak, és a Facebookon jóváhagyást, egyetértést szeretnének szerezni a posztjaikat olvasóktól, míg a nárcisztikus egyetemisták a Twitteren saját nézeteiket akarják szétsugározni szélesebb társadalmi körökben.

A kutatók szerint a személyiségről számos információ szerezhető meg annak vizsgálatából, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek a közösségi médiaalkalmazásokkal, illetve milyen gyakran térnek oda vissza, s miként viselkednek, ha nem kapnak visszajelzést egy-egy posztjukra. Ahogy az is jellemző, hogy egyesek mennyire gyakran posztolnak, s bekapcsolódnak-e beszélgetésekbe.

A Penn State University által a közelmúltban készített kutatás arra mutat, hogy a közösségi médiában való viselkedés összefüggésben van az önbecsüléssel is. Például az alacsony önbecsülés biztos jele, ha valaki állandóan javítgatja a profilját. A szolgáltatások fejlesztői rá is játszanak ezekre a félelmekre, mert olyan adatfalakat és profiloldalakat készítenek, ahol a feltöltendő adatok találkoznak a felhasználók belső bizonytalanságával.

A tinédzserek régen a téren jöttek össze, és lógtak együtt. Ma ugyan ezt a szociális hálón teszik. Ennek vannak pozitív vonásai, mert elkerülhetők a szemtől-szembeni konfliktusok, ugyanakkor negatív hatással lehetnek arra, hogy megfelelően kifejlődjenek a társas érintkezés rutinjai. A nárcizmus olyan tulajdonság, amely segíthet a neten folytatott társadalmi érintkezésben a jobb pozíció elfoglalásához, ami azonban nem feltétlenül előnyös más szituációkban.

Mivel már több mint egymilliárd ember használja a Facebookot és sok százmilliónyian a többi közösségi hálózatot is, meg kell értenünk, hogy mi a jó és a rossz – szögezik le a theconversation.com cikkének szerzői. A nárcizmus és a szociális média kapcsolatának elemzése mindenesetre segít abban, hogy felfedezzük néhány elemét annak a folyamatnak, ahogy a társadalmi kapcsolatainkat építjük a digitális korban. Nem tudták megállapítani, hogy a szociális média maga okozza a nárcizmus növekedését, vagy a nárcisztikusok találnak kifejeződési terepet e hálózatokon. A vizsgálatokat e gyorsan változó környezetben mindenesetre folytatni kell a megismerés érdekében.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr245536476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása