Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

A Mars gyarmatosítását alig 10 év múlva tévés jogdíjakból finanszíroznák

2013.12.13. 16:15 Novosapiens

Néhány nappal ezelőtt a hollandiai székhelyű magán űrvállalkozás, a Mars One bejelentette, hogy reményeik szerint sikerül felépíteni azt a technológiát, amely a Marsra történő első magánexpedícióhoz szükséges. A cég megállapodás kötött két jól ismert űrtechnológiai vállalattal, a Lockheed Martinnal és a Surrey Satellite Technology-val (SSTL), hogy tanulmányozzák és dolgozzák ki egy leszállóegység és egy adatkapcsolati műhold megépítésének lehetőségeit, amelyek már szerepet kaphatnának egy 1018-as felfedező küldetésben. Ha ez a misszió sikeres volna, akkor a Mars One reméli, hogy a Mars kolonizálása 2025-ig megkezdődhet. A leszállóegység a Lockheed sikeres Phoenix űrhajóján alapulna, a műholdra pedig azért lenne szükség, hogy tesztelhessék azokat a technológiákat, amelyek az emberi élet fenntartását szolgálnák egy másik bolygón.

A Mars One expedíciójának egyetlen szépséghibája, hogy arról nincs visszatérés. A vörös bolygóra távozó embereknek ugyanis nem lenne lehetőségük hazautazni, ha megunták a körülményeket vagy a társaságot. Ennek ellenére több mint 200 ezer önkéntes jelentkezett, hogy mindent hátrahagyna, ha részese lehetne az emberiség szülőbolygójáéról való kilépésnek. A misszió elindítását már kitolták egyszer két évvel, hiszen a felderítő műhold fellövését 2016-ra, az első telepesek indulását 2013-ra tervezték.

Mars2.jpgAhhoz ugyanis, hogy az expedíció útnak indulhasson, biztosnak kell lenni benne, hogy képesek elegendő energiát előállítani a marsi telep működtetéséhez, illetve lesz elegendő mennyiségű víz az élet fenntartásához. Mindként probléma megoldódni látszik, mert a napelem technológia fejlődése, illetve a Curiosity űrszonda kutatási eredményei (miszerint sokkal több víz van a Mars talajában, mint korábban gondolták) javítottak az expedíció realitásán. Egy nagy problémára azonban nem sikerült megnyugtató választ találni. Nem tudják, hogy miként lehet megőrizni a telepesek mentális egészségét. Nagy a veszélye ugyanis, hogy a szokatlan körülmények, az állandó veszély, a bezártság kikezdi az elméjüket, és megőrülnek.

Ettől függetlenül a program előkészítése a lehetőségekhez képest halad, újabb crowdfunding projektekkel és másféle szponzorációs utakon is igyekeznek megteremteni a misszió anyagi alapjait. Bas Lansdorp, a Marsd One társalapítója és vezérigazgatója azt reméli, hogy az expedíció által készített felvételeket és a hozzájuk kötődő jogokat értékesíthetik a tévétársaságoknak, valahogy úgy, ahogy a nagy események, például az Olimpia közvetítési jogait. Ha a jóslata bejön, akkor az emberek rendkívüli módon érdeklődnek majd a Marsól jövő közvetítések iránt, például meg akarják nézni az ottani naplementét vagy a telepesek „hőstetteit”, ami önmagában visszafizethetné a küldetés költségeit. Első körben azonban a Mars One-nak kell fizetnie, méghozzá a Lockheednek 250 ezer, az SSTL-nek pedig 82 ezer dollárt az előkészületekért.

Mars1.jpg

„Amikor az első ember leszáll a Marson, az mindenki missziója lesz és nem csak egyetlen országé vagy szervezeté. A 2018-as küldetésünk meg fogja változtatni, ahogy az emberek az űrkutatásra néznek, mert meglesz az esélyük, hogy ők is részt vegyenek benne. Nem csak nézők lesznek, hanem résztvevők is. Azt gondoljuk, hogy a világ minden tájáról fontos bevonni az embereket abba, amit csinálunk. A crowdfunding és crowdsourcing tevékenység fontos része ennek” – mondta Bas Lansdorp. Akinek tehát kedve van a Marsra utazni vagy támogatni az expedíciót nyitott kapukat talál. Persze a végén (ha tényleg elindul egyszer) csak négy embernek lesz hely az első űrhajóban.

Ha tetszett, amit olvastál, láttál, és szeretnél rendszeresen információkat kapni a tudomány és a technika újdonságairól, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr755689842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ronald 2013.12.14. 16:06:56

Azokat, akik jelentkeznek egy ilyen "One way ticket" útra - azokat szerintem is mihamarább ki is kéne lőni az Űrbe - ha nem is a Marsra, csak úgy, ki, bármerre.
süti beállítások módosítása