Az informatika világában jelenleg négy nagy trend határoz meg mindent: a számítási felhők, a mobilitás, a nagy adat és a szociális média. A legutolsót mindenki ismeri a Facebook, a Twitter, a LinkedIn és társaik révén, az első kettővel is találkozott ha például Gmail-t vagy Dropboxot használ, s az adatait tároló szervereket interneten keresztül éri el. Az okos mobileszközök olyan közönségesek ma már, hogy különösebben nem érdemes részletezni, mi mindenre is jók.

A nagy adat (big data) azonban más tészta. Kissé rejtélyes, misztikus dolog, hiszen határtalan mennyiségű digitális információ keletkezik, amelynek javarésze úgynevezett strukturálatlan formában jelenik meg az adattárolókban. Érdemes arra gondolni, hogy mennyi információ keletkezik a telefonálásaink, az sms-ezéseink, a facebookozásunk során, és még ennél is több, amit a különféle digitális készülékek állítanak elő, például egy épület légkondicionáló berendezése, az autókba beépített vezérlő komputerek, a gyárak gépeiben működő szenzorok, a rendőrségi traffipaxok, a GPS készülékek, a szívritmusszabályozók vagy digitális játékok. A sor szinte végtelen, s az előállított adatok mennyisége pedig egyenesen letaglózó. A Gartner piacelemző cég úgy becsülte, hogy tavaly az üzleti élet és a fogyasztók naponta 2,5 trillió (azaz milliárd x milliárd) bájt adatot állítottak elő. És ez a mennyiség igen gyorsan növekszik. Jövőre a világ annyi adatot fog előállítani, mint a fáraók és a babiloniak óta eddig összesen.

A Facebook és a marketingesek

Az adattengerben nem láthatók ránézésre az összefüggések, azonban a legújabb matematikai modellekkel, és a brutális számítási kapacitást felvonultató új generációs komputerekkel mégis kinyerhetők olyan kapcsolatok és tendenciák, amelyek felfedezésére, felfejtésére korábban esély sem volt.

A Facebook egyik marketing partnere, az Acxiom például rájött, hogy miképpen lehet megtalálni egy embert a szolgáltatás adatdzsungelében, akkor is ha különböző neveken éli digitális életét. Azaz pontosan eldönthető két felhasználói névről, hogy a való világban egy embert takarnak vagy sem.

Ezért a cég megjelentetett egy új terméket, amely lehetővé teszi a hirdetőknek, hogy összekössék a digitális személyiségeket. Az Audience Operating System, azaz a közönség operációs rendszere akkor is megtalálja a felhasználókat, ha közben megváltoztatták a nevüket (mert például megházasodtak, vagy új nicknevet vettek fel). A rendszer akkor is eredményes, ha a felhasználóknak a a címük vagy a telefonszámuk változik.

Az AOS alkalmazás egy még régebbi problémát old meg. A cégek ugyanis különféle okokból gyűjtöttek adatokat a potenciális vásárlókról, és azokat gondosan el is tárolták különféle adatbázisokban. Ezek után azonban igen kevés lehetőségük volt már kapcsolatot létesíteni az adott személyek és a róluk szóló különféle információk között.

Az életkor nem számít, csak ahogy ki akarnak nézni

Phil Mui, az Acxiom főmérnöke (aki korábban mellesleg a Google Analytics termékmenedzsere volt) szerint például nagyon gyakori eset, hogy a cégek nem képesek összehozni a telefonos és online adatbázisokat. De ennek most vége. Ahogy elvileg azoknak a kellemetlenségeknek is, hogy a cég online bal keze nem tudta, hogy mit csinál a telefonos jobbja, amit a fogyasztók gyakorta zaklatásnak éltek meg, hiszen például akkor is bombázták őket ajánlatokkal, ha már szerződést kötöttek, vagy világosan közölték, hogy nem kérnek a termékből vagy szolgáltatásból.

Az AOS a céges online és offline adatbázisok tetején foglal helyet, s az AbiliTec digitális azonosító technológiával létrehoz egyetlen fogyasztói profilt, amit egyetlen helyen lehet elérni, s az összes duplikációt is felszámolja. A rendszer az esetek 90 százalékában helyesen ítéli meg a helyzetet. Hogy a maradék 10 százalék azonban lehet, hogy továbbra is kapja a kéretlen telefonokat, arról nem szóltak a tudósítások.

Mivel azonban a rendszer olyan nagy cégek veszik igénybe, mint az Amex, a Macy vagy a Citibank, feltételezhetően jobban viselkedik, mint az összehasonlító időszakban használt alkalmazások. Az AOS aztán segíti a hirdetőket, hogy jól célzott kampányokat futtathassanak a Facebookon.

A cég az utóbbi időben arra törekszik, hogy egyre átláthatóbban dolgozzon, s a fogyasztók lássák, hogy mi történik az adataikkal, amikor megcélozzák őket a hirdetésekkel. Egy kampányban lehetővé tették nekik, hogy beletekintsenek az adatbázisba és információt cseréljenek a tapasztaltakról vállalattal. Sőt megtilthatták az adataik további felhasználását, ha ki akartak lépni a rendszerből.

A valóságban nagyon kevés ember lépett ki, s inkább csak pontosították az adataikat – mondta a főmérnök a Business Insidernek. Gyakori, hogy a nők 40 éves koruk körül megváltoztatják az életkorukat korai harmincasra. De ez a jelenség mindössze pár százalékát érinti az embereknek. „A marketingeseket persze nem érdekli a vásárlók valódi kora. Csak azt akarják tudni, hogyan akarnak kinézni” – szögezte le a Mui.