Egy egészségügyi kutatókból és társadalomtudósokból szerveződött nemzetközi tudományos konzorcium összefüggést talált az egyes személyek apró genetikai változásai és az iskolai végzettség között.
A Social Science Genetic Association (Társadalomtudományi Genetikai Szövetség) konzorcium, amelyet Peter Visscher, a Queenslandi Egyetem (University of Queensland) és a Queenslandi Agykutató Intézet (Queensland Brain Institute) professzora vezet 125 ezer ember genetikai információit vizsgálta meg, és kifejezetten egyfajta genetikai változás, az úgynevezett egypontos nukleotid polimorfizmus (SNP) megjelenését kereste – számolt be a Sciencealert.
Az SNP az egyik leggyakoribb genetikai változás, amely a DNS egyetlen egységét váltja fel egy másikkal. „Megvizsgáltuk, hogy ezek a apró genetikai változások összefüggést mutatnak-e az iskolában eltöltött évekkel, illetve, hogy az érintett személyek befejezték-e a felsőfokú tanulmányaikat” – mondta Visscher professzor.
A kutatás azonosított számos SNP-t, amelyek kombinálódva 2 százalékos eltérést eredményeztek az iskolai évek számában és az egyének tanulási képességeiben. Visscher professzor kifejtette, hogy ez a megállapítás csak egy nagyon kis elem egy nagy puzzleben, amelyet számos más genetikai és környezeti tényező alakít ki. Habár e kisebb változások önmagukban kevéssé vannak befolyással, mégis elvezethetnek az emberi viselkedés biológiai ösvényeinek feltárásához. Meg lehet határozni ugyanis, hogy melyik génnek mi a funkciója, amit aztán az eddigieknél sokkal nagyobb részletességgel lehet tanulmányozni. A kutatás például segíthet megérteni, hogy egyesek miért hajlamosabbak a korai kognitív hanyatlásra, mint mások.
„Az egyes emberek memóriája és tanulása közötti különbségek érdekelnek bennünket, mert ez vezethet el annak jobb megértéséhez, hogy egyes emberek kognitív kora miért magasabb másokénál, és miért vannak, akik genetikailag hajlamosabbak a demenciára” – fejtette ki Peter Visscher.
