Az ismétlődő fertőzés gyakori jellemzője tartós vírusos betegségeknek. Ezek során időnként drasztikusan megnő a vírustermelés, majd egy akár hosszabb nyugalmi időszak következik. E nyugalmi vagy néma szakaszokban nehéz tanulmányozni a betegségeket. A matematikai elemzésen azonban nem tud kifogni az inaktivitás.
Az alkalmazott matematikával foglalkozó SIAM Journalban megjelent tanulmány szerint a néma szakaszokat időnként megmagyarázhatatlanul felszaporodó vírustermeléssel jellemezhető időszakok váltják fel. A HIV vírusra például nagyon jellemző ez a fajta viselkedés. A kutatók azt próbálták megérteni, hogy mi idézi elő az aktív periódusokat.
A betegek adatainak elemzése alapján korábban külső tényezőkkel való kapcsolatot gyanítottak. Ugyanis miközben a gyógyszeres kezelés képes annyira elnyomni a HIV-fertőzést, hogy hónapokig nem lehet a szervezetben kimutatni a kórokozók jelenlétét, azok hirtelen mégis visszatérnek. A klinikai tapasztalatok elemzése arra mutatott, hogy az aktivitás akkor jelent meg, ha valamilyen külső tényező is hatással volt a beteg szervezetére. Például elfelejtett bevenni egy adag gyógyszert vagy éppenséggel dupla adagot vett be. Ez hatással lehetett más, a szervezetben élő mikroorganizmusokra is, s az együttes hatás a kórokozók aktiválásához vezethetett. Az említett tanulmány szerzői azonban kimutatták, hogy lehet, hogy a víruskitörések csupán egy természetes ciklus következményei lehetnek, s nem kell feltétlenül hozzájuk semmilyen külső aktiváló tényező.
A tudóscsoport új matematikai elemzési ezért nem csak a kiváltó tényezők megjelenésére, hanem a vírusok működési ciklusainak feltárására fókuszálnak a jövőben. Méghozzá egyre több perzisztens, azaz tartós fertőzést okozó vírus viselkedését vizsgálják, sőt az autoimmun betegségek ciklusait is górcső alá vonják.
