Kevés bosszantóbb egészségügyi problémával küszködik a világ a kopaszságnál. Az emberi hiúság egyik fontos eleme, hogy a fej tetején növekvő szőrzet sűrű és látványos legyen. De a férfiaknál 50 éves kor körül vagy akár sokkal korábban is (sőt olykor a nőknél is) elkezdődik a haj ritkulása, ami komoly lelki megpróbáltatást okoz sokaknak, mert úgy érzik, mintha az önazonosságukon esne csorba. Van aki soha nem képes beletörődni, hogy lobogó üstöke már a múlté, s minden praktikát kipróbálna, hogy helyreállítsa a korábbi, számára tetszetősebb vagy jobban elfogadható állapotot.
Erre a hajbeültetés kiforrott eljárásának megjelenése óta – meglehetősen drágán ugyan – de van megoldás. Mivel a gyógyszerek csak késleltetik a hajhullást, de megállítani nem tudják, a fejbőr más részéről átültetett hajnövesztő sejtek (a képen Wayne Rooney hajátültetésének eredménye látható) jelentősen kozmetikázhatják ugyan a jelenséget, de el nem tüntetik. És az átültetés sem mindig teljesen sikeres.
Az igazi sikert az jelentené, ha a hibás szőrtüszők újra kihajtanának, azaz ismét hajszálakat növesztenének, vagy hagynák az átültetett tüszőknek, hogy nagyobb eséllyel meggyökerezzenek az új helyükön. A New York-i Columbia Egyetem orvosi központjának kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány szerint egy olyan új módszert fejlesztettek ki, amelyik megoldja ezt a problémát.
Rájöttek, hogy szőrtüszőknek a helyes működéshez szükségük lehet a megfelelő sejt- és molekuláris környezetre, a kutatók nem csak a hajhagymákat ültették át, amelyek az új haj növekedéséért felelős gyökeret adják, hanem a bőr tápanyagellátásról gondoskodó dermális papillasejteket is velük együtt. A kulcs az volt, hogy a szükséges sejteket tartalmazó gömböcskéket ültettek át, méghozzá fejjel lefelé. Ezzel elérték, hogy az összes sejt kommunikálni kezdjen és kölcsönhatásba lépjen egymással, s a helyes jelzést küldje el annak érdekében, hogy a hajnövekedés azonnal meginduljon.
A stratégia tesztelésére a kutatók hét emberi donor dermális papillasejtjeit klónozták egy szövettenyészetben. Néhány nap múlva emberi bőrminták felhám és irha rétegei közé ültették át a papillasejteket. Az emberi bőrt ezután egerek hátára ültették. A hét mintából öt transzplantáció vezetett hajnövekedéshez, s a sűrű szőrzet kialakulása több mint hat hétig tartott.
A szőrök ugyan kicsik, de ez azzal is összefügghet, hogy a teszteléshez körülmetélt babák előbőrét használták fel, amely normálisan szinte teljesen szőrtelen. Azaz olyan sejtekben sikerült hajnövekedést előidézniük, amelyekben nincs igazi potenciál a szőr „kicsírázására”.
Claire A. Higgins, a tudóscsoport egyik kutatója a Time magazinnak elmondta, hogyha az eredmények megfelelően igazolják őket, az eljárást hasznosítani lehet mind a férfi, mind a női kopaszság kezelésére, sőt olyan égési sérülteknél is, akik elveszítették a bőrük felső rétegét, amelyek a hajhagymákat tartalmazták.
