Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Vége a kopaszságnak, a fejükre állított hajhagymák leszámolnak vele

2013.10.22. 14:07 Novosapiens

Kevés bosszantóbb egészségügyi problémával küszködik a világ a kopaszságnál. Az emberi hiúság egyik fontos eleme, hogy a fej tetején növekvő szőrzet sűrű és látványos legyen. De a férfiaknál 50 éves kor körül vagy akár sokkal korábban is (sőt olykor a nőknél is) elkezdődik a haj ritkulása, ami komoly lelki megpróbáltatást okoz sokaknak, mert úgy érzik, mintha az önazonosságukon esne csorba. Van aki soha nem képes beletörődni, hogy lobogó üstöke már a múlté, s minden praktikát kipróbálna, hogy helyreállítsa a korábbi, számára tetszetősebb vagy jobban elfogadható állapotot.

rooney kopasz.jpg

Erre a hajbeültetés kiforrott eljárásának megjelenése óta – meglehetősen drágán ugyan – de van megoldás. Mivel a gyógyszerek csak késleltetik a hajhullást, de megállítani nem tudják, a fejbőr más részéről átültetett hajnövesztő sejtek (a képen Wayne Rooney hajátültetésének eredménye látható) jelentősen kozmetikázhatják ugyan a jelenséget, de el nem tüntetik. És az átültetés sem mindig teljesen sikeres.

Az igazi sikert az jelentené, ha a hibás szőrtüszők újra kihajtanának, azaz ismét hajszálakat növesztenének, vagy hagynák az átültetett tüszőknek, hogy nagyobb eséllyel meggyökerezzenek az új helyükön. A New York-i Columbia Egyetem orvosi központjának kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány szerint egy olyan új módszert fejlesztettek ki, amelyik megoldja ezt a problémát.

Rájöttek, hogy szőrtüszőknek a helyes működéshez szükségük lehet a megfelelő sejt- és molekuláris környezetre, a kutatók nem csak a hajhagymákat ültették át, amelyek az új haj növekedéséért felelős gyökeret adják, hanem a bőr tápanyagellátásról gondoskodó dermális papillasejteket is velük együtt. A kulcs az volt, hogy a szükséges sejteket tartalmazó gömböcskéket ültettek át, méghozzá fejjel lefelé. Ezzel elérték, hogy az összes sejt kommunikálni kezdjen és kölcsönhatásba lépjen egymással, s a helyes jelzést küldje el annak érdekében, hogy a hajnövekedés azonnal meginduljon.

A stratégia tesztelésére a kutatók hét emberi donor dermális papillasejtjeit klónozták egy szövettenyészetben. Néhány nap múlva emberi bőrminták felhám és irha rétegei közé ültették át a papillasejteket. Az emberi bőrt ezután egerek hátára ültették. A hét mintából öt transzplantáció vezetett hajnövekedéshez, s a sűrű szőrzet kialakulása több mint hat hétig tartott.

A szőrök ugyan kicsik, de ez azzal is összefügghet, hogy a teszteléshez körülmetélt babák előbőrét használták fel, amely normálisan szinte teljesen szőrtelen. Azaz olyan sejtekben sikerült hajnövekedést előidézniük, amelyekben nincs igazi potenciál a szőr „kicsírázására”.

Claire A. Higgins, a tudóscsoport egyik kutatója a Time magazinnak elmondta, hogyha az eredmények megfelelően igazolják őket, az eljárást hasznosítani lehet mind a férfi, mind a női kopaszság kezelésére, sőt olyan égési sérülteknél is, akik elveszítették a bőrük felső rétegét, amelyek a hajhagymákat tartalmazták.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr135592336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása