Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Autót is fog vezetni Atlas, a 183 centis és 150 kilós humanoid mentőrobot

2013.11.22. 15:33 Novosapiens

Az Atlas humanoid humanitárius robot Pentagon által finanszírozott fejlesztése igen jól halad. A két lábon járó, és karjával igen emberien egyensúlyozó szerkezet úgy totyog keresztül a törmeléken, mint nagyapó az őszi avaron. De a kissé esetlen mozgás (ahogy alább a videofelvételen is látszik) megtévesztő, mert fejlett giroszkópjának és elektronikus rendszerének köszönhetően igen nehéz kibillenteni az egyensúlyából.

atlas stephen.jpg

Atlas és Doug Stephen, az egyik megalkotója

A robotot arra tervezték, hogy életeket mentsen a katasztrófazónákban, és bemehessen oda is, ahová emberek nem képesek behatolni például a magas radioaktív sugárzás miatt. Fukushimában aranyat ért volna Atlas jelenléte.
atlas.jpgA bádogember legnagyobb problémája, hogy bár a szíve a helyén van, de nincs agya – írta róla a Wired. Ezért decemberben hét tudományos csapat a legmenőbb intézetekből (többek között az MIT-ből és a Virginia Techből) összeméri erejét Atlas elméjének kódolásában. Mindegyik csapat elküldi a saját Atlasát a DARPA (a fejlett katonai kutatásokkal foglalkozó amerikai kormányügynökség) tesztjére, ahol nyolc feladatot kell megoldaniuk. Többek között lepusztult terepen kell tájékozódniuk, el kell vezetniük egy haszonjárművet, és be kell hatolniuk épületekbe. „Úgy terveztük az Atlast, hogy könnyű legyen programozni, de arra számítunk, hogy a DARPA versenye komoly kihívást jelent a résztvevő csapatoknak” – mondta Marc Raibert, a gépezetet tervező Boston Dynamics elnöke. Arról nincs hír, hogy a szerkezetet mikor tervezik bevetni először éles helyzetben.

Ha ez tetszett, kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr15649425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Waszabi 2013.11.23. 09:42:40

Nem semmi. Ki gondolta volna pár éve, hogy az "Én, a robot" valóra válik mára? Ugrásszerű fejlődés látszik e téren az utóbbi pár évben, mármint eredmények tekintetében.

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.11.23. 12:31:18

Javitsatok ki, ha tévedek, de úgy tudom, hogy a radioaktivitás kinyirja a szenzorokat és a chipeket, ezért a Fukusimás dolog nem igazán állja meg a helyét.

Egyébként félelmetes hol tartanak már.
Egy reggel arra ébredek, hogy a szomszédba beköltözik egy ilyen, egy robot kuytával :)

Hominidae 2013.11.23. 12:37:05

Milyen szép is lesz, amikor majd ilyenek lőnek a "Munkát! Kenyeret!" Skandáló tömegbe és a "felelős" vezetők majd azt mondják: "Sajnáljuk, rendszerhiba volt..." :)

Krisz11 2013.11.23. 12:42:27

Fukushimába küldtek robotot. A japánoknak az I-robot cégtől kellett kölcsönkérnie. Nem volt akkora sugárzás, hogy "kinyírja" a szenzorokat. Az Atlas robotot "természetesen" harcoló alakulatnak tervezték a drónokhoz hasonló távirányítással (teleoperation). Elég csak a darpa-arm projektre gondolni, ahol a robot kar feladata gránát kibiztosítása és elhajítása. Ettől függetlenül a polgári felhasználás előnyeit remélhetőleg nemsokára élvezni fogjuk.

Kard 2013.11.23. 12:56:53

@Kőmíves Kelemen: Igen, jól tudod. A gamma sugárzás roncsolja a szilícium kristály szerkezetét így egy idő után(elég hamar) használhatatlan lesz az adott eszköz.

Kard 2013.11.23. 12:57:43

Ahogy haladnak a dolgok lassan megteremtünk egy új fajt aki majd a helyünkre lép. Tiszta evolúció csak itt a következő lépés már nem biológiai lesz.

Geréb gyíkká változtatott! 2013.11.23. 15:24:22

MI fejlődés időrendben:
1960: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat
1970: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat
1980: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat
1990: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat
2000: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat
2010: a robot megy a fal mellett és kikerüli az akadályokat

gratulálok tévedhetetlen tudomány az atombomba után újra nagyon hasznosat alkottál
most már mindenki boldog, és örökké él

Kard 2013.11.23. 15:34:33

@Geréb gyíkká változtatott!: Azért beléd se szorult sok ész ha úgy gondolod, hogy a tudomány semmit se fejlődött az elmúlt 50 évben. Mellesleg az atombomba "tette lehetővé" azt, hogy a világ nagyhatalmai nem esnek egymásnak 20-30 évente. Kicsit gondolkodj el ezen, javaslom a játékelmélet tanulmányozását hozzá.

Novosapiens 2013.11.23. 16:06:24

A radioaktív sugárzás a közönséges chipeket kikészítheti, de egy olyan robotot, amelyet ilyen környezetben való működésre terveznek nyilvánvalóan nem ilyeneket kap. A megoldásokról ajánlom ezt megtekinteni: Radiation hardening en.wikipedia.org/wiki/Radiation_hardening

Geréb gyíkká változtatott! 2013.11.23. 17:01:18

@Kard: ahh
a jó öreg személyeskedés, minden elvakult, fanatikus, szektás végső mentsvára, hogy megvédje az egyetlen igaz hitet

Mr. Waszabi 2013.11.23. 18:10:23

@Kőmíves Kelemen: jól tudod. A szilicium félvezetők nem bírják a radioaktivitást, csak a germánium és a gallium-arzenid. A hadiiparban, űrtechnológiában ezért használják inkább az utóbbiakat. Az se drágább lényegesen, csak kevesebb fogy belőle, ezért kerül többe.
A Boston Dynamics az amerikai hadseregnek fejleszt robotokat évek óta, ebből vélelmezem, hogy nem egy mezei mobiltelefon csipre építették dolgaikat, hanem hadiipari célra kifejlesztett áramkörökkel dolgoznak.

Mr. Waszabi 2013.11.23. 18:12:01

@Geréb gyíkká változtatott!: ha láttad a B. D. kutyarobotját, akkor kiegészíthetnéd a listádat a "robot átmegy az erdőn, kidőlt fán, patakon, és ha felborul, magától feláll". Ez kicsit színesítené a listádat:)

Geréb gyíkká változtatott! 2013.11.23. 20:35:05

@Mr. Waszabi: amíg le nem merül az akkumulátora... na és közben képtelen önálló döntéseket hozni, amire még egy amőba, vagy egy "demokrata" szavazó is képes **
süti beállítások módosítása