A huszadik század elején az orvosok úgy gondolták, hogy a paciensek által készített festmények segítségével jól lehet diagnosztizálni a pszichiátriai betegségeket. Mint kiderül lényegében nem tévedtek, s a művészet, főleg a rajzolás és a festészet továbbra is fontos része a pszichiátriai kezelésnek mind a mai napig. A festés lehetővé teszi a betegeknek, hogy megemésszék traumatikus élményeiket, feldolgozzák félelmeiket és a betegségükkel kapcsolatos tapasztalataikat. A folyamat eredménye néha figyelemre méltó műalkotás lesz.
Már az 1920-as években a művészettörténész és fiatal orvos Hans Prinzhorn felismerte a betegekben meglévő tehetséget a heidelbergi pszichiátriai klinikán, és elkezdte gyűjteni műveiket. Ma már világhírű a Prinzhorn Gyűjtemény (Sammlung Prinzhorn). A Heidelbergi Egyetem kórházában őrzött kollekció több mint 5000 rajzot, festményt, faszobrot és textil munkát tartalmaz.
„A művészet lehetővé teszi a betegeknek, hogy kiadják a belső feszültséget. Száz évvel azután, hogy Hans Prinzhorn (a baloldali képen) elkezdte lerakni gyűjteménye alapjait, a művészet szerves részévé vált a pszichiátriai ellátásnak. Ma szinte minden klinika kínál művészeti terápiát a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés mellett” – mondja a pszichoterapeuta és művészettörténész Georg Franzen, a cellei Művészeti Pszichológiai Intézet (Institut für Kunstpsychologie) igazgatója a Spiegel szerzőjének, Jana Hauschildnek.
Franzen szerint a betegek képesek kifejezni belső képeket ecsettel és ceruzával olyan módon, ahogy szavakkal nem tudnák. A munkájuk kiindulópontként szolgál a terapeutákkal való beszélgetésekhez, hiszen megvitathatják a papírra vetett érzelmek és gondolatok színeit, alakzatait. „A kreatív munka javítja a betegek koncentrációját, az érzelmi kompetenciát és az önbecsülés érzését” – állítja az intézet igazgatója.
Nem szokatlan, hogy az egykori pszichiátriai betegek művészként teremtenek maguknak új életet. Az úgynevezett „outsider art" már állandó része a művészeti piacnak, és akkor is van kereslet ezekre az alkotásokra, ha nyilvánvaló, hogy a művész hajtóerejét a betegség adja.
Else Blankenhorn cím nélküli képe a múlt század elejéről
Napjainkban a mentális problémákkal küzdő művészek által működtetett nyitott műhelyek egyre több figyelmet kapnak. „A művészet főiskolák rendszeres látogatásokat szerveznek hozzájuk, hogy a diákok megtapasztalják az egyedi, kreatív légkörüket” – közölte a pszichológus és művészettörténész Thomas Röske, a Prinzhorn Gyűjtemény igazgatója. A kollekció egyébként tovább gyarapszik, csak 1980 óta további 12 ezer betegek által készített művet vettek be a gyűjteménybe.
Ha tetszett, amit olvastál és láttál, és rendszeresen szeretnél tudományos és technikai érdekességekről hírt kapni, kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.
