Egy régi és kissé éretlen parti trükk kiömlő habbá változtatja a frissen kinyitott sörösüveg tartalmát. Ehhez elég egy másik palackkal ráütni a nyitott üveg szájára.
A III. Károly Egyetem kutatói Madridban, és a Pierre és Marie Curie Egyetem Jean le Rond d' Alembert intézetének munkatársai Párizsban új eredményeket értek el a sörösüvegből kihabzó sör fizikájának feltárásában. A jelenség, amely a folyamatot létrehozza, a kavitáció. A kutatók a jelenség magyarázatát az Amerikai Fizikai Társaság folyadék dinamikai osztályának éves ülésén mutatják be. 
A kavitáció akkor következik be, ha egy anyag folyadék állapotból hirtelen gáz állapotra vált át a nyomása esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor Bernoulli törvénye értelmében a nyomása leesik. A kavitáció egy meglehetősen romboló jelenség, képes szilárd tárgyakkal is elbánni, például a hajócsavarokat is erodálhatja. Ugyan ez a mechanizmus okozza a buborékok megjelenését a sörben is – idézi Javier Rodriguez- Rodriguezt, a madridi egyetem kutatásvezetőjét a Scinece Daily.
Egy hirtelen ütközés után egy üveg száján előre-hátra mozgást eredményez, ami pedig kompressziós és expanziós hullámot indít el, ennek hatására pedig buborékok jelennek meg, de aztán gyorsan össze is omlanak. A csapat a sörösüveg-folyadék kölcsönhatást vizsgálva kimutatta, hogy a nagy „anya” buborékok kavitáció miatt kidurranása egész felhőket hoz létre igen apró szén-dioxid töltetű „leány” buborékokból. Ezek aztán sokkal gyorsabban képesek megnőni és szétterjedni, mint a szülőjük, amely a szétdurranásakor hozta a világra őket. A kis széndioxid lány buborékok gyors növekedése és terjeszkedése hozza létre a hab felhajtóerejét.
A felhajtóerő toll alakú buborékformációk kialakulásához vezet, amelynek alakja végül nagyon hasonlít a nagy robbanások után látható gomba felhőre. És ez az, ami a habképződést olyan robbanékonnyá teszi: minél nagyobb a buborékok, annál gyorsabb az emelkedés és fordítva. Ez azért van, mert a gyorsan mozgó buborékok vonattá kapcsolódva szállítanak felfelé egyre több szén-dioxidot.
A csapat úgy hiszi, hogy a munkája az első kvantitatív elemzése a sör üvegből való kihabzásának. „El akartuk magyarázni ennek a gáztalanító folyamatnak a rendkívül magas hatásfokát, amely a sörrel teli üveget ért behatás utáni első néhány másodpercben figyelhető meg” – közölte Rodriguez .
A tanulmány témája bármennyire is vidám, a megállapításai azonban alkalmazhatók különféle mérnöki rendszereknél és komoly természeti jelenségek megmagyarázásához, például az oldott szén-dioxidot tartalmazó Nyos-tó emlékezetes katasztrófájának értelmezéséhez.
Ha tetszett, és jöhetne még több technikai és tudományos hír, kövesd a Novos Sapiens blogot a Facebookon is!
