Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Mennyit kell szunyókálni a legjobb hatás érdekében?

2013.11.29. 14:27 Novosapiens

Egy jó szundizás – mint ezt mindannyian tanúsíthatjuk – szinte újraindítja az agyat. De szunyókálni legalább annyira művészet, mint amennyire tudomány – állítja a Wall Street Journal. Ugyanis a tökéletes szundi megtervezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen hosszú legyen, és mikor történjen.

A lap által megkérdezett alvásszakértők szerint egy 10-20 perces pihentető szendergés adja a legnagyobb lökést egy tevékenység, például a munka folytatásához szükséges felfrissüléshez, de attól függően, hogy mit szeretnénk elérni a szundítással, más alváshossz az ideális.

Az éberséget tehát már rövid alvással vissza lehet szerezni. A kognitív memória feltöltéséhez (például a hatékony tanuláshoz) több kell, de 60 perc erre is elegendő lehet, mert a lassú hullámú alvás segít a tények, helyek és arcok megjegyzésében. Ennek az a hátránya, hogy ébredéskor megjelenik az álomittasság, azaz kell egy kis idő, mire ez elme összeszedi magát.

lions.jpg

Végül a 90 perces szundítás már az alvás teljes ciklusát magában foglalja, s ez segíti a kreativitást, az érzelmi és a (megoldáskészletünket tartalmazó) procedurális memóriát, azaz az olyanféle készségek eltárolását az agyban, hogy miként kell hajtani egy biciklit, vagy hogyan lehet hatékonyan használni egy konzervnyitót. Ha az úgynevezett REM fázis után ébredünk fel, akkor minimális alvási tehetetlenség lép fel. Ami csak annyit tesz, hogy bár nem kóválygunk, de nem tudunk azonnal kipattanni az ágyból.

Lehet, hogy meglepő, de az alvásszakértők szerint érdemes egyenes háttal ülve bóbiskolni, mert ez segít elkerülni a mélyalvást. Ha mégis megjelennek az álmok az ilyenfajta szendergéskor, az nagy valószínűséggel alváshiányra utal.

A kutatások kimutatták, hogy a szundítás jó hatással van bármely életkorban. Boulderben a Colorado Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok a kisgyermekek, akik nem aludhattak rendszeresen napközben 2,5-3 órát, több szorongásban és kevesebb az örömben volt részük, és kevésbé értették meg, hogy milyen módon lehet megoldani a problémákat. Habár a gyermekek sokkal aktívabbak a felnőtteknél, és így az alvásigényük is erőteljesebb, de az alváshiányból fakadó problémák a felnőtteknél is ugyanazok.

Az éberség megőrzésében pedig elsöprően jó módszer a rövid alvás. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy mi a hatékonyabb, egy csésze kávé elfogyasztása, vagy egy kis szundi, egyértelműen az utóbbi volt a győztes, mert nem csak felfrissítette a testet, de a hatása is sokkal tovább tartott, mint a koffein tartalmú italé. A Harvard Medical School megállapította azt is, hogy az alvás jótékony hatása már akkor is megjelenik, ha csak pár percre korlátozódik, sőt a rövid alvásnak jelentős szerepe lehet az egészségmegőrzésben.

chill out google.jpg

Chill out room a Google központjában. Hatékonyságnövelő szendergés

Több tucatnyi kutatás igazolta, hogy a szunyókálás és az egészséges életfolyamatok fenntartása között erős korreláció van. Talán nem véletlen, hogy a mediterrán országokban, ahol az ebéd utáni pihenés sokfelé elterjedt, kevesebb a stressz miatt kialakuló betegség.  Egy Görögországban készített felmérés szerint például, ha valaki hetente háromszor legalább 30 percet szundít, úgy 37 százalékkal csökkenti a szívbetegség miatti halálozás kockázatát. Egy brit kutatás pedig azt az eredményt hozta, hogy már a közelgő szundítás tudata is csökkenti a vérnyomást. Emellett egy kis alvás csökkenti a stresszt, a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és a túlsúly kialakulásának veszélyét.

Végül érdemes arra is figyelni, hogy a nagy teljesítményt nyújtó emberek között rengetegen szunnyadnak egy keveset napközben, ha lehetőségük kínálkozik rá. A NASA például kimutatta, hogy a pilóták repülés közbeni 26 perces szundija (miközben a váltótársuk volt szolgálatban) a teljesítményüket 34 százalékkal és az általános éberségüket 54 százalékkal fokozta. Kiváló sportolók és a világ vezető politikusainak soráról jegyezték fel, hogy szívesen beverték a szundít, hogy csökkentsék a stresszt, s jobban a feladataikra tudjanak koncentrálni. Az üzleti világban is terjed a Szilícium-völgy technológiai cégeitől elindult „chill out room”, azaz lazítószoba mozgalom, mert a hosszú munkaidő fáradalmait legjobban egy kis alvással lehet feloldani.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr145667487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása