Tavaly decemberben ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját a Supercomputing (SC) Conference, a nagy teljesítményű számítástechnikával (High Performance Computing – HPC) foglalkozó konferenciasorozat. Ennek örömére a szervezők összeállítottak egy idővonalat (lásd a videót), amely nem csak azt mutatja meg, hogy a számítási kapacitások hogyan fejlődtek, hanem azt is, hogy közben mi történt a számítástechnikában.
A Seymour Cray által tervezett CDC 6600
A HPC korszak azonban 25 évnél is régebbre nyúlik vissza (lásd alább a táblázatot), hiszen az első szuperszámítógépet 1964-ben mutatta be a Control Data Corporation (CDC). A 8 millió dollárért (ami ma kábé 60 millió dollárnak felel meg) épített 6600-as jelű szerkezetnek csak egyetlen CPU-ja (központi számolóegysége, processzora) volt, de már nem volt egy behemót, hiszen a mérete négy iratszekrényének felelt meg. A sebessége pedig akkoriban elképesztőnek számított, hiszen 40 megaherzes processzora másodpercenkénti több mint 3 millió lebegőpontos művelet (3 megaflops) elvégzésére volt képes. A CDC 6600-at az a Seymour Cray tervezte, aki a szuperszámítógépek világának legnagyobb legendájává vált, s cége ma is az iparág élvonalában van.
A jelenlegi világbajnok, a kínai NUDT Tianhe-2 szuperkomputer Kantonban működik
Az 1976-os Cray 1, amelyet nukleáris fegyverek tesztelésére használtak Los Alamosban, már 80 MHz-es órajellel dolgozott, és 136 megaflopsra volt képes. A fejlődés azóta is feltartóztathatatlan. A tavaly novemberben bemutatott kínai NUDT Tianhe-2 szuperkomputer csúcssebessége 33,86 petaflops, ami pedig 11 286 666 667-szer gyorsabb a CDC 6600-asnál a hivatalos adatokat nézve. Ha egyszer összehozzák a komputertudósok az első valóban jól működő kvantumszámítógépet, amire az IBM becslése szerint 10-15 éven belül reális esély van, akkor könyen hasonló nagyságrendet ugorhat a számítási sebesség, mint a kezedetektől idáig. Csak a jó ég tudja, hogy mi mindent lehet majd kiszámolni vele.
A szuperszámítógépeket ma is számos területen használják. Így például az időjárás változásának modellezésében, a műszaki tervezésben, a hadászati műveletek támogatásában, a mesterséges intelligencia fejlesztésében vagy éppen a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak kiértékelésében.
Ha tetszett amit olvastál, láttál, és rendszeresen szeretnél információt kapni tudományos és technikai újdonságokról, érdekességekről, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.
|