Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Jahai rejtély: miért nincsenek a szagokra önálló szavaink?

2014.01.07. 17:04 Novosapiens

Az illat kellemes, a szag semleges, a bűz undorító – az orrunk receptoraival érzékelt ingerek megkülönböztetésére nagyjából ennyi elvont fogalmat fedő szó áll a rendelkezésünkre. Az összes többi érzékszervünk esetében ez könnyebben megy. Színeket látunk és nevezünk meg egészen precízen, ízeket különítünk el és árnyalunk, a különféle hangokat jelölő szavakból is egész leltárt tudunk készíteni, de még a tapintással szerzett információkra is igen sokféle szavunk van. A szaglás azonban más eset. Talán, mert némileg máshogy van bekötve az idegrendszerünkbe, hiszen a szaglással szerzett információk alvó vagy ájult állapotban is eljutnak az agyunkba. A hidegháború idején például a szembenálló hatalmak ezért titkos kutatásokat folytattak, hogy a szaglórendszeren keresztül, hogyan lehetne befolyásolni a célszemélyek tudatát. Lehet, hogy a repülősó (persze a légzőreflex beindítása mellett) is azért képes eszméletre téríteni az ájult embert, mert az erőteljes szagimpulzust az agya mindenképpen felfogja.

jahi.jpg

Jahai férfiak. Elvontan szagolnak

A szaglással azonban – kitüntetett helyzete ellenére – a legtöbb nyelv elég cudarul bánik. Sokáig tartotta magát a meggyőződés, hogy a szag reprezentációkhoz az agy beszédközpontja nem fér hozzá, s ezért nem tudjuk tömören kifejezni az orrunkkal szerzett információkat, hanem körülírjuk őket. Ráadásul egy brit felmérés szerint a lakosság 50 százaléka még körülírni sem tudja helyesen a szagokat.

A sajátos agyberendezésből származtatott magyarázat azonban most megdőlni látszik. A nijmegeni Radboud Egyetem pszichológusa, Asifa Majid, és a svéd nyelvész, Niclas Burenhult a Lund Egyetemről új bizonyítékokat talált a szagok nyelvi kifejezésére Malajziában, a jahai nyelvben.

A jahai egy vadászó-gyűjtögető nép a Maláj-félszigeten, s a nyelvükben mintegy tucatnyi olyan szó van, amely a különféle illatok különböző minőségét írja le. Például a ltpɨt szót egyes virágok, az érett gyümölcs, szappan vagy az aquillaria fa illatának leírására használják, a Cŋɛs szó viszont a benzin, a füst, denevér ürülék, a denevér barlangok, egyes százlábú fajok, a vad gyömbér gyökér stb. szagát jelöli. Ezek a különböző szag minőség jelölések éppen olyan elvontak, ahogy a kék vagy a lila is elvont fogalom.

rozsa.jpg

A rózsa színe piros, de milyen az illata?

A kutatók megkértek jahai nyelvet beszélőket, és a kontroll csoportban angolul beszélőket, hogy nevezzék meg ugyanazokat a színeket és szagokat. A kérdéseket a legegyszerűbben tették fel, azaz: Milyen szag ez? Milyen szín az? A válaszokat aztán összehasonlították különféle mércék alapján, például vizsgálták az adott válasz hosszát, a válasz típusát vagy a válaszok egyezőségét az adott színek és szagok esetében. Majid és Burenhult megállapította, hogy a jahai nyelvet beszélők a szagokat éppen olyan tömören és jelentős egyezés mellett tudták megnevezni, mint a színeket, míg az angolt használók küszködtek a szagok megnevezésekor. A jahait beszélők túlnyomóan absztrakt szavakat használtak a szagok leírására, az angolul beszélők pedig leginkább a forrásleírást alkalmazták (például banán), vagy értékelő leírást adtak (például ez undorító).

Nem csoda, hogy a jahait beszélőknél az angolosoknak ötször hosszabb ideig tartott leírni a szagokat. A fahéjra például ilyeneket mondtak: fűszeres, cukorka, füstös, ehető, bor, potpuri stb, ami igazán nem visz közelebb a hallgató fél általi azonosításához. Ezek az eredmények megkérdőjelezik azt a nézetet, hogy biológiai korlátaink miatt lennénk képtelenek megnevezni a szagokat, hanem arra utalnak, hogy a szagokra vonatkozó szókincs hiánya kulturális eredetű.

Ha tetszett amit olvastál, láttál, és rendszeresen szeretnél információt kapni tudományos és technikai újdonságokról, érdekességekről, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr195744665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása