A modern nagyvárosok fuldokolnak a szemétben. De új elképzelések körvonalazódnak arról, hogy a megtermelt szemétből hogyan állítható elő építőanyag, s közelíthetnek a városokat az önfenntartó megújulás felé.
A szeméttermelés üteme fokozódik szerte a világon. Kínában az éves növekedés 6 százalékos, Brazíliában 10 százalékos. Indiában az e-hulladék mennyisége 500 százalékkal nő, és Kínában illetve Dél-Afrikában is 400 százalékkal a mobileszközök robbanásszerű elterjedése miatt. Azonban még mindig az Egyesül Államok a fő szeméttermelő, hiszen a világ hulladékkibocsátásból 30 százalékkal részesedik.
New York például 33 ezer tonna szemetet termel naponta. A városban annyi papírt használnak el, amivel kéthetente meg lehetne tölteni az Empire State Buildinget. Jelenleg a szemetet a Staten Island-i Fresh Kills telepre hordják, ahol egy részét újrahasznosítják, a maradékot pedig az egykor alacsonyan fekvő mezőgazdasági terület feltöltésre használják. A szeméthegy ma már 25 méterrel magasabb, mint a Szabadság-szobor. A feltöltés 1947 óta tart és az idők során akár odáig is eljuthat, hogy hét új Manhattan szigetnyi területet borítanak be a hulladékkal. Ezt a folyamatot újra kell gondolni – állítják a projektért felelős szakemberek. De mit lehet tenni? – kérdezi a BBC cikke.
Először is olyan automatizált szemétfeldolgozó berendezéseket kell üzembe állítani, amelyek nem egyszerűen tömbökké sajtolják a szétválogatott hulladékot, hanem olyan formájú panelekké alakítják őket, amelyek hatalmas puzzle elemekként kapcsolhatók össze különböző célokból. Az elemek formáját számítógépes tervezéssel alakítanák ki, hogy ívek, kupolák, ablakok, rácsok vagy bármi hasznos készülhessenek a folyamatban. A különféle anyagokat eltérő elemek gyártásában használnák fel, az átlátszó műanyagokat a nyílászárókhoz, a szerves anyagokat ideiglenes szétszedhető állványzatokhoz, a fémeket primer szerkezetekhez és így tovább. A jövő városa így a hulladék és alapanyag között nem fog nagy különbséget tenni. Elképzelhető az is, hogy túlméretezett 3D printerekkel állítanak elő az újrahasznosított anyagokból termékeket.
Ahhoz, hogy ez a folyamat nagy volumenben létrejöhessen egy olyan tanuló rendszert kell felépíteni, amely a termelődő hulladék összetételét és a felhasználási igényeket állandóan összeveti, és az anyagok felhasználását, s azon keresztül a létrejövő hulladék összetételét is a szükséges irányba módosítja. Részben az intelligens kukák megmondanák, hogy mit töltöttek beléjük, részben a felhasznált anyagok a megfelelő eszközökkel képesek lennének információt cserélni a mibenlétükről. Így aztán a jövő városai jelentős részben szemétből épülhetnének fel, s az építési blokkok is intelligensek lennének, azaz a számítógépeknek meg tudnák már mondani, hogy az újrahasznosításban mire is használhatók.
