Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) facebook (1) Facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Hogyan lehet feltámasztani egy mamutot?

2013.10.17. 14:10 Novosapiens

Az alábbi lépések elméletileg lehetővé teszik, hogy egy ázsiai (indiai) elefánt hibrid gyapjas mamutot szüljön, s más hibridekkel való visszakeresztezésen keresztül létrejöjjön egy olyan állat, amely már nagyon hasonlít a kihalt faj egyedeire. De amíg ez valóra válhat, számos tudományos akadályt kell legyőzni. Alul lásd mindezt a livescience.com magyarított infografikáján (ezen a méretek ábrázolása valószínűleg téves, a BBC mellékelt ábrája jobban eligazít).
 
ljuba.jpg

1. lépés: Fel kell térképezni a gyapjas mamut genomját (génállományát). A Penn State University kutatói ezt a munkát már jelentős részben elvégezték, ugyanis a genom nagyjából 70 százalékát már meghatározták 2008-ban olyan szőrszálakat felhasználva, amelyeket a szibériai permafrosztba fagyott mamutokból vettek. (Képünkön Lyuba a 45 ezer éves mamutbébi látható.)
 
2. lépés: Meg kell határozni, hogy a gyapjas mamut genomja hol és hogyan tér el az ázsiai elefántétól, és meg kell változtatni a szükséges géneket. Az ázsiai elefánt a gyapjas mamut legközelebbi élő rokona, és ezért a legtöbb génjük megegyezik. A kutatók még mindig dolgoznak az ázsiai elefánt teljes genomjának feltérképezésén.
 
MAMUTOKbbc.jpg

3. lépés: A módosított mamut genomot be kell juttatni az ázsiai elefánt ivarsejtjeibe, és meg kell vizsgálni, hogy a sejtek részt vesznek a szexuális reprodukcióban. A tudósok még nem fejlesztették ki, hogy az emlősök esetében milyen eljárást kell alkalmazni. A folyamat elméletileg sokkal valószínűbb, hogy működne olyan állatok esetén, amelyeknek utódai a testükön kívül fejlődnek ki, például madártojásokban. A módszer finomítása még folyik, de korántsem biztos, hogy a végén működni fog.
 
4. lépés: Egy ázsiai elefánt mesterséges megtermékenyítésével indítják fejlődésnek az új ivarsejteket.
 
5. lépés: Az ivarsejtek beépülnek a növekvő embrióba. Technikákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy az ivarmirigyeket a mamut ivarsejtjei töltsék fel nagyobb számban, s ne a befogadó anya saját ivarsejtjei.
 
6. lépés: A hibrid, amely úgy fog kinézni, mint az ázsiai elefánt „béranya”, császármetszéssel jön a világra. A császármetszésre a komplikációk elkerülése érdekében van szükség. Az elefánt kinézet ellenére az állat sejtjei tartalmazzák a mamut DNS-ét, amely egyre dominánsabbá válik a keresztezések során.
 
7, lépés: Amikor két hibrid állatot pároztatnak, az utódaik egy része egyre inkább hasonlítani fog a gyapjas mamutokra. Az utódok másik része mamut-elefánt hibridnek fog kinézni, amelyeknél a két faj jegyei eltérő mértékben lesznek dominánsak. A kitenyésztett állat végső állapotában sem lesz pontos mása a gyapjas mamutnak, de igen szoros hasonlóságot fog mutatni vele.

MAMUT.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr205581042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barli 2013.10.18. 08:02:36

Azt hittem, hogy nagyobb egy ilyen izé.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2013.10.18. 08:09:06

Bocs, de a mérettábla meglehetősen sántít. Az indiai elefént a (jóval) kisebb ma élő elefántfaj. Már az ember összehasonlítás is fura. A mammut meg nagyobb volt, mint az afrikai elefánt.

barli 2013.10.18. 08:35:42

@mutymurutty: aszongya a wiki:
"Marmagasságuk elérte a 4,2 métert, tömegük 6-8 tonna között mozgott: tehát nagyobbak voltak a mai afrikai elefántnál."
Igazad lehet. Valszeg ezért kell a császármetszés is, mert túl nagy lehet a bébimamut.
Zorbán a hibás :)

ui:
Ez talán jobb kép, lehet hogy ez egy törpemamut:
www.mammutmuseum.ch/tl_files/Das-Mammut/Mensch-im-Vergleich-g.jpg

Novosapiens 2013.10.18. 09:51:52

Köszönöm az észrevételeket. A mérettáblázat a livescience.com-nál valóban hibás, a BBC ábrájával azt hiszem ezt sikerült korrigálni.
süti beállítások módosítása