Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Mely napokon lehet legbiztosabban gyermeket nemzeni, avagy a szex szezonjai

2013.09.30. 16:11 Novosapiens

A sztereotípiával mindenki tisztában van, hogy tavasszal felpezsdülnek a hormonok és még a kőszobrok is szerelemre gyúlnak. Pajzán kis dalocskák is szólnak a szerelmi évadról. Például: „Újra itt a szép kikelet / Meglegyint a langy lehelet / A fecskék fecsnek / Pacsirták pacsnak / És a farkas úgyszintén„ Micsoda meglepetés ehhez képest, amit két amerikai viselkedés kutatató, Charlotte és Patrick Markey talált a szexuális szokásokat feltáró vizsgálódásai során, jelesül, hogy – legalább is az USA-ban – a szexualitás erőteljesen szezonális, féléves hullámzással változik, s a csúcspontjai nyárra és télre esnek.

lábak.jpg

A szexuális szezonalitás korábbi vizsgálatai levéltári adatok (például születési számok, óvszer értékesítés stb.) alapján igyekeztek a ciklusokat meghatározni, s a hathónapos ciklikusság ezekből is kirajzolódott, azaz az emberek legnagyobb valószínűséggel nyáron és télen hódolnak a testi örömöknek. Markeyék azonban nem voltak elégedettek ezzel az információs bázissal, mert valószínűsíthető volt, hogy a kialakult kép nem fedi pontosan az emberek viselkedését, illetve nem vezet rá, hogy mikor gondol mindenki a szexre. Például az óvszer értékesítés nem reflektál feltétlenül pontosan a megvásárolt termék felhasználására. Ráadásul, ha közvetlenül megkérdik az embereket, hogy „mikor éreznek kedvet”, az problémákat okozhat, mert általában nem emlékeznek pontosan a dátumokra, amikor részük volt szexben, vagy szerelmi élményt kerestek (a tudósok ezt retrospektív memória eltérésnek hívják).

Ezért más módszerhez folyamodtak a tendenciák feltárására, és az interneten kulcsszavas kereséssel próbáltak rátalálni az összefüggésekre. Egyszerűen beütötték a keresőszolgáltatásokba a relevánsnak vélt kifejezéseket (szex, pornó, prostituált, szexpartner, randevú, call girl stb.), s azt igyekeztek meghatározni, hogy az elmúlt öt évben (például a Google által kiadott több millió találat alapján) mikor váltak gyakoribbá, illetve mikor ritkultak meg ezek a keresések. A hat hónapos ciklus ezúttal is világosan kirajzolódott a nyáreleji és téli tetőpontokkal. Megvizsgálták azt is, hogy más nem szexuális tartalmú, de szezonalitáshoz kapcsolható fogalmak (például az autó, vagy a házi kedvencek) trendjei miként változnak. De nem tapasztaltak a szexualitáséhoz hasonló jelentős kilengéseket, azaz ez a fajta szenzonalitás csak a szexre és a párkeresésére érvényes.

Az Archives of Sexual Behavior folyóiratban publikált eredményekből nem derül ki, hogy melyek a hathónapos ciklus mozgatórugói, azaz maradt még kutatnivaló.

Egy másik statisztikai vizsgálatból, amelynek eredményét a Science of Relationships online folyóirat közölte, kiderül (ha nem is a vággyal leginkább teli napok megoszlása), hogy mely napon bújnak úgy ágyba a párok, hogy annak eredménye egy gyermek megszületése lesz. Meglepő, de a legtermékenyebb napok nem kikeletkor vannak.

gyerekcsinalo.jpg



A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr95541579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.10.01. 11:09:12

megvan a vicc, hogy megkérdezik a rendőrtől
-mikor születik a legtöbb gyerek?
-nem tudom.
-jaj, a kilencedik hónapban.

A rendőr elmeséli egy kollégájának:
-mikor születik a legtöbb gyerek?
-nem tudom.
-jaj, szeptemberben.
süti beállítások módosítása