Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Távművészet robotokkal és kérdésekkel

2013.10.09. 15:00 Novosapiens

Egy osztrák festőművész, Alex Kiessling érdekes problémával szembesítette a művészvilágot, amennyiben egyszerre állította elő ugyan azt a művet Európa három pontján. Miközben ugyanis Bécsben dolgozott a műalkotáson, a rajzeszközével összekötött robotok elkészítették ugyanazt a képet Londonban és Berlinben is. Mivel a műholdas kapcsolat és a két ABB robot is a művész eszközkészletének része, amelyek az alkotó akaratát közvetítik, így elvileg három eredeti mű született egyszerre. És ilyen még nem volt. Nyilván még kell egy kis idő, mire a műtárgypiac állást foglal abban az ügyben, hogy az új technikák alkalmazása mennyiben tekinthető reprodukciós eljárásnak, és mennyiben eredeti alkotásnak. Ez nyilván nem csak a műtárgyak értékére lehet hatással, hanem az alkotás új útjainak megtalálására is.

robotfestes.jpg

A svájci központú multinacionális energetikai és gépipari óriásvállalat, az ABB által kifejlesztett robotok szeptember végi performansza a londoni Trafalgar, és a berlini Breitscheid téren nyilván jó propagandája volt a kifinomult ipari eszközöknek, de a távművészet (Long Distance Art) terjesztéséért mindenképpen dicséretet érdemel az ötlet. Bárki számára nyilvánvaló, hogy ezzel az eljárással a legnagyobb művészek vonhatják be a közönséget az alkotás valós idejű folyamatába, és ismertethetik meg őket sohasem látott kulisszatitkokkal. Ezzel sokakat akár egy életre művészetrajongóvá tehetnek.

Alex Kiessling szerint a „festés az egyik legősibb művészeti kifejezési forma, míg a robottechnika egyike az emberiség legfrissebb találmányainak, de hosszú távon a robottechnika bizonyára kulturális és technológiai forradalmat idéz elő, olyan változásokat eredményezve, amelyekről ma még nem is álmodhatunk”.

Christian Steiner, a távalkotási technológiát kifejlesztő INDAT cég szakértője felfedte a megoldás részleteit. „Egy rózsaszín gömböt helyeztünk el Alex rajzeszközének végén, amelynek segítségével adatokat gyűjtöttünk az infravörös érintőképernyőről és a Bécsben elhelyezett Microsoft Kinect mozgásérzékelő berendezésből. Majd elemeztük a művész mozdulatait, s az adatokat valós idejű koordinátákká alakítottuk, amelyeket el juttattuk a robotokhoz. A robotok tehát imitálták a művész mozdulatait, és elkészítették Alex művének interpretációját.” Steiner véleménye az eseményekről kissé meghökkentő és földhöz ragadt, mintha a robotok csak másolták volna a festőt, és a mozdulataival nem Kiessling irányította volna őket.

Kiessling.jpg

A művész közölte, hogy több mint hat hónapot vett igénybe az általa használt technika és szoftver tökéletesítése, és ahogy egyre inkább beletanult a robotokkal való együttműködésbe, mind többször tette fel magának a kérdést, hogy vajon mi különbözteti meg az eredetit a másolattól: „Mert mit is csinálnak a robotok valójában?” A választ illetően Kiessling álláspontja eltér Steinerétől: „A gépekkel való együttműködés során egyre inkább úgy tűnt számomra, hogy ez nem is igazán nevezhető másolásnak, hanem sokkal inkább klónozásnak.” És ez egy újabb művészeti fogalom, amellyel a piacnak lehet, hogy hamarosan meg kell barátkoznia. Lehet, hogy lesz klónműtárgy-piac?

Végül is a művészeti performansz eredménye három külön műalkotás lett, amelyekből a folyamat végén triptichon készül. Az alkotások alapját egy ’hibridfej’ adta, a kép két oldalán két fél arc látható, amelyek közrefognak egy teljes egészében kidolgozott emberi arcot. A három különálló vásznat egymás mellé helyezve létrejön egy panelfestmény, amelyet majd ebben a formában állítanak ki Bécsben és Londonban.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr65558810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása