Egy minap tartott detroiti TEDx konferencia előtt mutatták be a világ első kereskedelmi forgalomban kapható kiborgjaként hirdetett RoboRoach # 12 csótányrobotot, amely a Science beszámolója szerint lenyűgözte a bámészkodókat. A robotcsótány – amely egy élő Blaptica dubiaspecies a hátára szerelt elektronikával – egy érintőképernyős iPhone-ról vezérelhető egyetlen ujjal (ahogy a videóban is látszik a post végén).
A RoboRoach # 12 fellépésénél azonban sokkal megdöbbentőbb dolgoknak lehetett szemtanúja az előadás közönsége. Greg Gage és Tim Marzullo, Backyard Brains oktatási cég társalapítói egy olyan biológiai oktatócsomag forgalmazását kezdik meg novemberben 99 dollárért, amelyben egy élő csótány mellett egy mikroelektronikai szerkezet és egy sebészkészlet kap helyet. A megcélzott 10 évesek így természetesen megműthetik az ízeltlábúakat, rájuk szerelve az elektronikát, amelynek segítségével a csótányok egy okostelefonnal távvezérelhetővé válnak.
Gage és Marzullo, akik képzett mérnökök és idegtudományi szakemberek, azt szeretnék elérni a bizarr szemléltetőcsomaggal, hogy a gyerekek inspirálva érezzék magukat a „neuroforradalomban” való részvételre. De sok felnőtt igen rossz üzenetnek tartja, hogy kiskorú amatőröket élő szervezetekkel folytatott invazív kísérletekre ösztönözzenek, hiszen ezek a teremtmények nem puszta gépek, mint a RoboRoach # 12. A nemtetszésüknek neves tudósok, például Michael Allen Fox, a kingstoni Queen Egyetem filozófia professzora is hangot adott.
Mások, például a TEDx emberei fontosnak tartják, hogy diákokat lehet megtanítani az idegtudomány által használt agyi stimulációs kezelések hátterére, amelyeket például a Parkinson-kór gyógyításánál is használnak.
A csótányok mozgását (jobbra vagy balra) elektródákkal lehet szabályozni, amelyeket a csápjaikhoz kell csatlakoztatni. Ehhez a rovarokat jeges vízbe helyezéssel el kell kábítani, a hátukra kell ragasztani az áramköri rendszert, majd egy földelő vezetéket kell beszúrni a torukba, s végül óvatosan le kell vágni a csápjaikat és beléjük illeszteni az ezüst elektródákat, amelyeken keresztül a telefon Bluetooth jeleit kapják.
Gage szerint a csótányok a stimulációt enyhe fájdalomként érzékelik, amelyhez gyorsan alkalmazkodnak. „Hamis a gondolat, hogy a rovaroknak az elevenen való megcsonkításukkal nem sokat ártottak” – jelentette ki Jonathan Balcombe, állati viselkedéssel foglalkozó tudós, a washingtoni Humane Society University tanára. Szerinte ezt az emberek éppen annyira nem fogadják el, mintha a tanárok arra bíztatnák a rájuk bízott gyerekeket, hogy hangyákat égessenek meg nagyítóüveggel.
Gage érvelése mindenesetre nem tűnik nagyon meggyőzőnek, hogy a kísérleteket túlélő, de lábukat vagy csápjukat vesztett rovarokat életben hagyják és gondoskodnak róluk, hadd éljenek tovább, ahogy akarnak. Szerinte azonban most csak azt csinálják nyilvánosan, amit a kutatások során a zárt ajtók mögött az állatkísérletekben tenni szoktak. De bevallotta, hogy rengeteg levelet kapnak, amelyben azzal vádolják őket, hogy pszichopatát képeznek a gyerekekből.
