Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) facebook (1) Facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Új Föld az űrben – jelenleg 12 idegen bolygót próbálhatnánk ki

2013.10.30. 18:02 Novosapiens

A csillagászok túljutottak az ezredik olyan bolygó azonosításán, amely valamilyen távoli nap körül kering. A Naprendszeren kívül felfedezett bolygókat hívják a szakemberek extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak. Ezek közül azonban mindössze 12 lehet alkalmas az emberi életre – számolt be a Register.

exobolygo.jpg

Eddig összesen 1010 exobolygót azonosítottak és láttak el névvel, s ezeknek az egy százaléka esik az úgynevezett Goldilocks zónába, ahol meglehetnek az élethez szükséges feltételek, mert nincs se túl meleg, se túl hideg, s így a víz nem forr fel és párolog el, illetve nem is fagy meg a bolygó teljes felületén.

Az exobolygókat akkor képesek azonosítani, ha elhaladnak a csillagjuk előtt, és csökkentik azok fényességét, illetve a gravitációjuk hat más égitestekre.

Abel Mendez , Puerto Ricoi Egyetem a lakható bolygókat kutató laboratóriumának munkatársa úgy véli, ha több forrásuk lett volna, már több exobolygó szerepelne a találat listájukon. Többféle technikát használnak, amelyek már bizonyították az alkalmasságukat, de az általuk használt űrteleszkópok képességei limitálják az eredményességüket. Az eddig fellelt planéták az Exobolygók Enciklopédiájába (Extrasolar Planets Encyclopedia) vannak bejegyezve.

„A nagy kérdés, hogy a Föld vajon egyedi égitest-e a maga nemében. S a válaszhoz már igen közel kerültünk” – mondta Mendez a Registernek.

exobolygok1.jpg

A NASA is nagyon komolyan veszi e szakterület kutatásait. Olyannyira, hogy 2017-ben egy kifejezetten az exobolygók kutatásra kifejlesztett műholdat (Transiting Exoplanet Survey Satellite) állítnak pályára 2017-ben. A szatellit egy sor különféle teleszkópot és detektort használ majd, hogy az űr minden irányában keressen a napjuk előtt áthaladó exobolygókat a Föld-nagyságúaktól a gázóriásokhoz (a Jupiterhez vagy a Neptunuszhoz) mérhetőekig a legközelebbi és legfényesebb csillagok körüli pályákon. Azt remélik a missziótól, hogy találnak egy olyan bolygót, ahol elegendő víz áll rendelkezésre, s az emberiség így álmodozhat róla, hogy egyszer majd meghódítja.

Az első két Föld-szerű, potenciálisan lakható bolygóra 2011-ben a mindössze 20 fényévnyire lévő Gliese 581d jelű csillag rendszerében találták rá (felső fantáziarajz). A mai űrtechnikának azonban ez még irdatlanul nagy távolság, hiszen ezt a 120 ezermilliárd kilométert egy jelenlegi űrhajó mintegy 800 ezer év alatt tenné meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr65606752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gerberus 2013.11.17. 05:44:09

Hiperhajtómű vagy térhajtómű és a súlytalanságot semlegesítő mesterséges gravitáció nélkül esély sincs bármilyen bolygóhódításra.
süti beállítások módosítása