Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Tankolás 100 évenként – jön a tórium hajtású atomautó

2013.11.15. 20:52 Novosapiens

Ma a világon több mint egymilliárd autó közlekedik, s ehhez közvetlenül vagy közvetve sok ezermilliárd dollár értékű anyagi forrásra, időráfordításra és emberi munkára van szükség, s ráadásul e járművek hatalmas mennyiségű káros anyagot bocsátnak ki a környezetbe. Micsoda előrelépést hozhatna, ha a kocsik meghajtásához mindössze 8 gramm üzemanyagra volna szükség évszázadonként.
 
thorium caddy.jpg

A Cadillac World Thorium Fuel Concept Car. Megosztó elképzelés

A connecticuti Laser Power Systems (LPS) egy olyan új módszert fejleszt az autók meghajtására, amely az egyik legnagyobb fajsúlyú ismert anyag, a tórium felhasználásán alapul, mivel abban megvan a potenciál, hogy hatalmas mennyiségű hőt fejlesszenek vele. A cég azzal kísérletezik, hogy kis mennyiségű tórium felhasználásával lézerforrást hoz létre, amely felmelegíti a vizet, s gőzt és elektromosságot termel egy mini turbinával – írja az Industry Tap.

A jelenlegi motor modellek súlya 500 font (227 kilogramm), így könnyen beszerelhetők a hagyományos tervezésű járművekbe. Charles Stevens, az LPS vezérigazgatója szerint, egy gramm általuk alkalmazott hajtóanyag anyag több energiát hordoz, mint 28 ezer liter benzin, és 8 gramm elég lenne egy tipikus autó meghajtására egy évszázadon keresztül.

thorium caddy power.jpg

A Cadillac World Thorium Fuel Concept Car meghajtási vázlata. Ellentmondásos jövőkép

Az ötletet, hogy (mellesleg erősen radioaktív) tóriumot használjanak a járművek hajtására nem új. Loren Kulesus már 2009-ben előállt a Cadillac World Thorium Fuel Concept Car, azaz a Cadillac tórium meghajtású koncepció autó elképzelésével. (Az autós újságírók, például a BBC híresen éles nyelvű Top Gear stábja ezt akkor nem vette túl komolyan.) Az LPS azonban ezt a technológiát fejleszti tovább, hogy a tóriummeghajtás tömegtermék lehessen.

Robert Hargraves, a Dartmouth College fizikusa, a tórium széleskörű felhasználásának egyik szószólója, kifejtette, hogy az alacsony vagy nulla szén-dioxid kibocsátású energiaforrásoknak olcsóbbaknak kell lenniük a szénnél, különben nem lesznek képesek kiszorítani a fosszilis üzemanyagokat. A világ energiafogyasztásának a 20 százalékáért az Egyesült Államok felel. De ha az USA ezt nullára is redukálná, a kibocsátás 80 százaléka még mindig megmaradna, azaz ezt a problémát csak globálisan lehet megoldani – vélekedik Hargraves. A fizikus merész ötleteket tart szükségesnek, mert a szén-dioxid kibocsátásának növekedése úgy tűnik, hogy minden határon túllép, s ez komoly pesszimizmusra ad okot. Mások persze a radioaktív anyag felhasználása miatt aggódnak, s ha meg is valósulhatna a vele hajtott motor, még mindig számos biztonsági és műszaki problémát kellene megoldani, ami megakadályozhatja az elterjedését. Persze a sugárszennyezés miatti szorongás erősen csökkenhetne az autótulajdonosok körében, ha kiderülne, hogy a kocsijukkal soha többé nem kell benzinkútra, vagy akkufeltöltő állomásra menniük.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr685636088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Psyman 2013.11.16. 13:04:38

Nyilván nem fog soha elterjedni, mert az üzemanyaglobbinak baromira nem jönne jól, ha hirtelen senkinek nem kellene nafta, csak két generációnként egyszer.

neszóljszámnemfájfejem 2013.11.16. 13:52:29

Nem hiszem, hogy ebből lesz valaha is kész jármű. Egyrészt az üzemanyag miatt. másrészt, meg a terrorizmustól való félelem miatt. Az olajlobby érdekeinek sérelméről meg ne is beszéljünk...

pacagánycsök 2013.11.16. 17:17:48

jaja, koccansz egyet aztan ott gurul a tóriumgolyóbis a Hungárián, még a végén összerágná egy kiskutya

Don Quixote de la Ferko 2013.11.16. 17:24:29

1 milliárd szorozva 8 grammal. Ezt már kiszámolták? Van annyi tórium a földön? Előállítási költség?
Érdekes ötlet, macerás lesz megoldani, hogy a kútnál milyen adalékot kell 500 kilométerenként mostani üzemanyagáron beletolni, de nem féltem mérnökeinket, ha a vásárló átveréséről van szó, nagyon profik.

stim 2013.11.16. 18:24:30

A paksi blokkok 30 évre vannak kitakálva az újonnan tervezett blokk állítólag 60 évig bírná. És szépen be van betonozva stabilan a földbe, nem rohangálnak vele ide-oda. Ha fejlesztenek olyan törhetetlen anyagot aminek a tulajdonságai alkalmassá teszik egy tóriumreaktor biztonságos üzemeltetésére az persze más de akkor is rendkívül kockázatos.Arról nem beszélve, hogy a különböző államok biztonsági erőinek az utakon rohangáló potenciális atombombákkal kellene foglalkozniuk. Nem csoda, hogy nem vették komolyan.

Visionstar 2013.11.16. 19:45:17

Jövőképnek szép, de kivitelezhetetlen. Mi van ha leolvad a reaktor? Hová vigyem el, dobjam a Dunába?

Anselmo 2013.11.16. 20:28:17

De hát ez a cucc radioaktív!

Anselmo 2013.11.16. 20:46:35

Tankba tökjó lenne. Nem lenne gond a hadosztályod üzemanyagellátásával.

Első mohikán 2013.11.17. 01:20:53

Majd a Széles Gábor megoldja ezt a problémát is. Jut eszembe; hol is van az a forradalmi energiaforrás, amitől felvirágzik az ország?

Jozsó_ 2013.11.17. 09:32:09

A marsjáróban is hasonló cucc van (nem pont tórium, de egy kis nukleáris reaktor). Mikor azt meghallottam, akkor mondtam, hogy nekem olyan kéne az autómba.
Az meg, hogy feltétlenül ennek ki kéne szivárognia, vagy nukleáris katasztrófát előidéznie bullshit. Most olvastam, hogy a rakparton kiéget egy benzin gáz üzemű taxi. A tűz végén a gázpalackot egyben, sértetlenül emelték ki. Nehogymár akkor 8 gramm cuccot ne lehetne úgy becsomagolni, hogy bent maradjon az autóban.
Ja, és becslések szerint 1.5-2M tonna van belőle. Az azért elég lenne pár autóra.

Barnalány 2013.11.17. 10:59:04

A kisméretű nukleáris reaktorok technológiája gyakorlatilag készen áll és biztonságosan, megbízhatóan működik. Egy 8 gramm hasadóanyagot tartalmazó reaktor méretei és tömege akkora, hogy annak egy autóban az ütközésbiztonság megoldása nem jelent gondot. Maga a hasadóanyag abban a formájában, ahogy a jármű reaktorában felhasználásra kerül, nem alkalmas atomfegyverbe, így a terroristák csak (az inkább pszichológiai, félelemkeltő hatásánál fogva veszélyes) "piszkos bombához" használhatják. Ráadásul ezek a jóemberek hasadóanyaghoz Iránból elvileg hozzájuthatnak.

A hasadóanyag költségeit a tervek szerint afféle "lízing" formájában fizetnék a felhasználók és ez az elképzelés látszik életképesnek a reaktor és az egész "motor" esetében is. Ez persze átalakítja az egész járműkoncepciót, kb. úgy, hogy a kasztni pár évente lecserélődik majd, de a hajtómű hosszú évtizedekig szolgál (persze folyamatos karbantartás mellett).

A nukleáris technológiával szembeni fenntartások egyébként pszichések, azokat a valóság és a technológia „veszélyessége” nem támasztja alá. A két leghíresebb nukleáris baleset egyértelműen emberi felelőtlenség (egészen pontosan: a felettesek haragja miatti félelem) miatt történt meg, Csernobilben és Fukushimában. Ez utóbbi helyen a rendkívül erős földrengés önmagában nem okozott volna balesetet. A laikus tömegek az atomreaktor és az atombomba – és általában: a radioaktivitás „halálos” mivolta – közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesznek. Ugyanakkor eszükbe sem jut az a tény, hogy a fosszilis technológiák nagyságrendekkel nagyobb, tömeges egészségkárosodásokat okoznak – persze ez nem olyan „látványos” és „bevett része” az életünkben. Kb. olyasmi ez, mit amikor a repülést érzi valaki veszélyesnek, a közúti közlekedést pedig nem, holott az utóbbi valójában sokkal veszélyesebb.

xxyati 2013.11.17. 18:31:25

Hmmm... hova tűnt amit reggel írtam?

xxyati 2013.11.17. 18:36:06

@Barnalány: Eléggé nagy hülyeségeket beszélsz.
Az U233 kritikus tömege több kilogramm, ha megfeszülsz akkor is. Moderátorral meg még több.
Mellesleg jelzem, hogy a tóriumos cucc fotodisszociációs neutronokkal való hajtása eléggé energia igényes. Arról az apróságról nem is szólva, hogy a Th232(n,2n) és a Pa233(n,2n) reakciók által eredményezett U232 olyan brutális gammasugárzó leányelemeket ad, hogy a kiégett urános fűtőelem ahhoz képest sétapálca.
Nem véletlenül nem foglalkoztak vele az atomhatalmak, a tóriumos kisérleti erőműveket pedig sorra bezárták.
Az egész egy tudományos blöff.

xxyati 2013.11.17. 18:37:40

@Jozsó_: Be lehet csomagolni. Úgy 10-20 centiméter ólom kell hozzá. Ha elég sok U232 keletkezett már, kinyitod, belekukkantasz és már meg is kaptad a halálos sugáradagot.

belekotty 2013.11.18. 08:03:25

Először is, a tórium nem erősen radioaktív. Egyetlen természetes izotópja van, a Th232, aminek felezési ideje meghaladja a Világegyetem becsült korát. :-))

A tóriummal hajtott reaktor ugyan hogy fog lézert hajtani? És mitől lesz kritikus a reaktor? (A tórium nem hasad) Ha gyorsreaktor lesz, akkor meg jön az xxyati által leírt probléma.
A Th232(n,2n)Th231 és a Pa233(n,2n) reakciók ugyanis gyorsneutronos spektrumban játszódnak le.
A Tl208 és Bi212 kedves izotópjai pedig eléggé brutális gammasugárzók. Vastag ólomköpennyel járkálni egy kocsival. :-))
Az autószerelők pedig gyorsan fognak halni. A polónium mérgezések pedig kismiskák lesznek az U232 bomlási sora által előállított sugárzáshoz képest.

belekotty 2013.11.18. 08:40:26

en.wikipedia.org/wiki/THTR-300

Ez a kavicságyas reaktor és tórium kombinálása egy sikertelen kísérlet volt, gazdasági bukás is. Arról nem szól a fáma, hogy a sok qrva sugárzó grafitgolyócskával mit csinálnak manapság.
süti beállítások módosítása