Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) űrkutatás (2) Űrkutatás (1) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Zseni a géniuszról: Michio Kaku túravezetése Einstein kozmoszában

2013.12.02. 14:03 Novosapiens

- Einsteint megérteni szinte lehetetlen – mondja a közember.
- Ugyan, dehogy! Jer velem, és minden világos lesz – vágja rá Michio Kaku.
És csakugyan.

Szinte pontosan 100 éve annak, hogy Albert Einstein (akkor a zürichi technikai főiskola tanára) levélben kérte a Nap elismert kutatóját, az amerikai George Ellery Hale-t, hogy a csillagászok mérjék meg a gravitáció csillagfényre gyakorolt hatását. De választ csak jóval később az első világháború befejezése után kapott. Addigra azonban – ennek meg éppen most volt 98 éve (1915. november 25-én) – a Porosz Tudományos Akadémián bemutatta, majd következő évben írásban is publikálta a gravitációról szóló általános relativitáselméletet.

Einstein.jpg
Tudta előre

Einstein akkorra már neves tudós volt, és már bő tíz éve leírta a világ leghíresebbé vált egyenletét (E=mc2) egy azóta korszakalkotóvá vált dolgozatsorozatban. Az Annus mirabilis (a csodálatos 1905-ös év) dolgozatait a fizikus az Annalen der Physiks tudományos folyóiratban tette közzé. Ez a négy cikk jelentős mértékben járult hozzá a modern fizika megalapozásához, és megváltoztatta a térről, az időről, a tömegről és az energiáról szóló elképzeléseinket. Az ekkor írt negyedik dolgozatában – Függ-e a test tehetetlensége az energiájától? – a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, miszerint a test energiája (E) nyugalomban megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával. Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiájuk. A legtöbb tudós azonban ezt csak egy különlegességnek tekintette, mígnem Lise Meitner és Otto Robert Frisch 1939-ben megjelent tanulmányukkal meg nem teremtették a maghasadás elméleti alapjait.

Ez a példa is mutatja Einstein gondolkodása igen előremutató és megtermékenyítő volt, megváltoztatta az egész világlátásunkat. Nem csak a tudósokét, hanem rengeteg emberét, még olyan tömegekét is, amelyek a mai napig nem hallottak felőle. De honnan jöttek ezek a rendkívüli hatású gondolatok?

Popikon és fizikus

Michio Kaku (a húrelmélet társalkotójaként) napjaink egyik legelismertebb elméleti fizikusa, s az egyik legkeresettebb tudományos ismeretterjesztő, televíziós személyiség, aki megmutatja, hogy a magas tudomány nincs a földi halandók számára beláthatatlan éteri magasságokban. Hol arról mesél, hogy az ismert tudományos felfedezések alapján hogyan lehetne például a Csillagok háborújából ismert fénykardot elkészíteni, vagy a csillagrombolók köré láthatatlan védőpajzsot vonni, máskor pedig az univerzum (sőt multiverzum) eredetének lehetőségeit igyekszik közérthetően elmagyarázni. Mivel Einstein nyomdokain haladva ez sikerül is neki, a zsenije nem csak a fizikusok számára mutatkozik meg.

Kaku.jpg

A nagy elődöt bemutató könyvében efelől kétséget sem hagy: Einstein's Cosmos: How Albert Einstein's Vision Transformed Our Understanding of Space and Time – Einstein kozmosza: Tér- és időfelfogásunk Albert Einstein képzeletének tükrében. (A HVG kiadónál éppen most jelent meg magyarul.) Először is Denis Briantől, Einstein életrajzírójától idézi a következőt: „Elvis Presleyhez és Marilyn Monroe-hoz fogható popikon, aki sejtelmesen pillant ránk képeslapokról, magazinok címlapjáról, pólókról és az életnagyságot jóval meghaladó poszterekről. A televíziós reklámokban feltűnő képmásának jogait egy Beverly Hills-i marketingügynökség értékesíti. Miközben ő maga tiszta szívből gyűlölte volna az egész felhajtást.” Ez a figura Kakunak valószínűleg nagyon tetszik. Nem csak a manírok miatt, hanem mert szerinte: „Einstein minden idők legkiválóbb tudósai közé tartozik: kiemelkedő figura, akit eredményei Isaac Newtonnal emelnek egy rangra. Abban sincs semmi meglepő, hogy a Time magazin az évszázad emberének választotta. Sok történész pedig az elmúlt évezred legbefolyásosabb száz személyisége között tartja számon”.

Gyermekek számára megérthető képek

Kaku azt írja, hogy Einstein elméletei oly mélyrehatóak és meghatározóak, hogy évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott jóslatai még mindig rendkívül gyakran kerülnek a figyelem középpontjába. Az 1920-as években még elképzelhetetlen új eszközök (műholdak, lézerek, szuperszámítógépek, nanotechnológia, gravitációshullám-detektor) pásztázzák a kozmosz külső határait és az atommag belsejét, Einstein jóslatai nyomán pedig tudósok serege szerez mindmáig Nobel-díjat. Az Einstein asztaláról lepottyanó morzsák új tudományos távlatokat nyitnak. És a jóslatai is sorra igazolást nyernek. Például a fekete lyukak létezését egykor az einsteini elmélet egyik bizarr aspektusának tartották, amit mára már a Hubble űrteleszkóp és az Új-Mexikóban felállított rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) is igazolt.

einstein kozmosza 1.jpgDe még a „tévedései” is igazolódtak. A csillagászok 2001-ben meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy a kozmológiai állandó, amelyet Einstein egyik legkomolyabb melléfogásának tartottak, valójában az univerzum legnagyobb energiakoncentrációja, és ettől függ a kozmosz végső sorsa is.

De az öröksége nemcsak reneszánszát éli, hanem a fizikusok újraértékelik a gondolkodási módszerét is. Einstein teóriái nem feltétlenül misztikus matematikai összefüggésekből következnek, hanem elegáns és egyszerűen ábrázolható képekből. Einstein többször is kijelentette: ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.

Például még 16 évesen elképzelte, hogy milyen lenne versenyt futni a fénysugárral. Bizonyos értelemben, ebben az egyetlen képben összesűrítve megtalálható a speciális relativitás elméletének egésze, amely a későbbiekben aztán fényt derített a csillagok és az atomenergia titkaira is.

A bolygókat pedig Einstein úgy képzelte el, akárcsak az üveggolyókat, amelyek egy görbült felszínen mozognak a Nap körül, és ezzel szemléltette azt az nézetét, hogy a gravitáció a téridő görbület eredménye. Azzal, hogy a Newton által leírt erőket egy sík felület görbületével helyettesítette, a gravitációs elmélet teljesen újszerű, forradalmi magyarázatát adta. Ebben az új vonatkoztatási rendszerben a Newton-féle „erők” illúziók csupán, amelyeket maga a térgörbület idéz elő. Ennek az egyszerű képnek köszönhetjük azt is, hogy tudunk a fekete lyukakról, a Nagy Bummról és univerzumunk végső sorsáról.

Az új raj végső célja

De vajon miért nem sikerült Einsteinnek megalkotnia az egységes térelméletét, amellyel megkoronázhatta volna az anyag és energia kutatásának két évezredes erőfeszítéseit. Einsteint egyre inkább cserbenhagyták megérzései, mivel abban az időben az atommagot és a szubatomi részecskéket irányító erők teljességgel ismeretlenek voltak. Sokan kutatásainak ezt a meglehetősen hosszú időszakát tévelygésnek érezték. Ám az elmúlt bő évtizedben, köszönhetően a húrelmélet, illetve az M-elmélet megjelenésének, a fizikusok is megkezdték Einstein kései munkájának és örökségének újraértékelését.

Az egyesített térelmélet kutatása központi szerepet kapott a fizika világában, a mindenség elméletének megalkotásáért folytatott versenyben való elsőség fiatal és nagyra törő fizikusok egész nemzedékének vált végső céljává – állítja Michio Kaku Albert Einstein halhatatlan szelleme előtt tisztelegő, elméleteit áttekintő és szemléletesen elmagyarázó könyvében.

Ha tetszett, amit most olvastál, és szeretnél rendszeresen friss tudományos és technikai információkhoz jutni, úgy kövesd a Novo Sapiens blogot a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr165671292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gzeevi 2013.12.03. 08:06:17

Eléggé össze van kutyulva...
"Az Annus mirabilist (érthetően) gyakran nevezik csodálatos évnek is" - persze, mert az "Annus Mirabilis" latinul "Csodálatos Év"-et jelent szó szerint, és az 1905-ös évet nevezik így, - nem a dolgozatokat! - ekkor jelent meg ugyanis Einstein 4 dolgozata a német fizikai évkönyvben.

Novosapiens 2013.12.03. 15:43:08

@gzeevi: Örülök, hogy megértette a mondatot:)Amely azonban (bár szoktam hibázni) nincs összekutyulva. Ugye így hangzik a szöveg: "Az Annus mirabilist (érthetően) gyakran nevezik csodálatos évnek is. Az ekkor írt negyedik dolgozatában..." Ugye ebből teljesen egyértelmű, hogy az Annus mirabilis nem más, mint 1905 és nem dolgozat. De ha lesz még, aki úgy gondolja, hogy az "érthetően" kifejezés nem elég utalás arra, hogy itt viszonylag két ismert latin szót fordítottak le, akkor kijavítom becs' szóra:) Köszönöm a megjegyzését. NS

gzeevi 2013.12.03. 16:12:47

Köszönöm, hogy gyorsan, és hogy egyáltalán válaszolt! Először is "mea kulpá"-zom: az "összekutyulás" túl erős kifejezés volt, a cikk tulajdonképpen nagyon érdekes és népszerű módon szakszerű. Másodszor viszont: fenntartom a véleményem, ezek a mondatok nem jók,lektorként biztosan átírnám őket. "Az Annus mirabilis dolgozatokat ... tette közzé" - ebből úgy tűnik, mintha ez lenne a dolgozatok gyűjtőneve. "Az Annus mirabilist ... gyakran nevezik csodálatos évnek is" - Ez magyarul azt jelenti, hogy: "a csodálatos évet gyakran nevezik csodálatos évnek is". Mint ahogy a Pacific Ocean-t nevezik Csendes óceánnak is, az Oxford street-et Oxford utcának is, stb. Ezekből természetesen egyértelmű, hogy mikről van szó - de ettől még a mondatok nem lesznek jók. Ha azt írta volna, hogy "az 1905-ös évet gyakran nevezik 'annus mirabilis'-nek, avagy 'csodálatos év'-nek", akkor minden rendben lett volna.
De mindentől függetlenül le a kalapommal a jó cikkek és íróik iránt, akik népszerűsítik a kevesek által értett tudományos fogalmakat. További jó munkát: Gabi Zeevi, fizikus

Novosapiens 2013.12.04. 10:03:22

@gzeevi: Kedves Gabi Zeevi! Nagyra értékelem, hogy vette a fáradságot, és foglalkozott az írás jobbításával. Megfogadtam a tanácsát és változtattam a szövegen. Hozzáteszem, hogy bizonyos dolgok néha elszakadnak az eredeti jelentésüktől, mondjuk azért, mert úgy praktikusabb. (Ezért pl. az Oxford street analógia itt nem állja meg a helyét. Ha lefordítom Oxford utcára, attól nem jutok közelebb a londoni shoppingoláshoz.) Szóval egyszerűbb pl. az Annus mirabilisre hivatkozni, mint pontosan megjelölni, hogy melyik év melyik dolgozatáról, dolgozat sorozatáról beszélünk. Ez a kifejezés ugyanis Einstein esetében (és csak az övében) egyértelműen megjelöli, hogy miről van szó. Nem véletlen, hogy a Wikipedia címaszava is ez: Annus Mirabilis papers. Pontosan az, amit bírált. en.wikipedia.org/wiki/Annus_Mirabilis_papers
Még egyszer köszönöm a figyelmet, amit a cikkre fordított, és a hozzájárulását a javításához. NS
süti beállítások módosítása