Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) Facebook (1) facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) Fizika (1) fizika (3) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Kiket ér a halálos fenyegetés: apró rémek és bohócok leltára

2013.12.30. 10:10 Novosapiens

Az amerikai geológiai kutatószolgálat (U.S. Geological Survey – USGS) legfontosabb feladata tudományos szervezetként, hogy információkat gyűjtsön a természetes ökoszisztéma és a környezet egészségi állapotáról, a természetes kockázatokról, veszélyekről, a természeti erőforrásokról, a klíma és a földhasználat változásairól, illetve figyelemmel kísérje azokat a tudományos rendszereket, amelyek releváns és használható információkat szolgáltatnak a szervezet kutatási területeiről. Az USGS tehát feltérképez a környezetben minden olyan elemet, amely hatással lehet az emberi életre, a társadalmi működésre.

mehecske.jpg

Andrena commoda, egy méhfaj a sok közül, amelyek megtekinthetők a képre kattintva. 

A rovarvilág (például a méhek) egészségi állapota nagyon is fontos ebből a szempontból. Elég belegondolni, hogy a termények jelentős részének beporzásáért a rovarok, s közöttük a háziméhek kiemelten fontos szerepet töltenek be. A rovarok nélkül akár éhezhetnénk is, de az étrendünk bizonyosan sokkal egysíkúbbá válna, növényfajok pusztulhatnának ki, ami jelentős további károkat okozna a biodiverzitásban. Csakhogy a globalizált világban gyorsan terjedő betegségek, és a modern mezőgazdaság átgondolatlan fejlesztéseinek pusztító következményei komolyan veszélyeztetik az élőhelyeket, ökoszisztémákat és a rovarpopulációk egészségét. Az USGS nem véletlenül vizsgálja ezt a területet, amely azután különösen fontossá vált számára, hogy több területen az észak-amerikai háziméh populáció összeomlott. A méhpusztulás szerte a világon egyre súlyosabb problémává válik, ezért minden erőfeszítés, amely apró hatlábú barátaink megóvása érdekében történik, rendkívül fontos. Az a leltár, amelyet az USGS a méhfajokról készített, ezek közé tartozik. (A katalógusban a méhek mellett feltűnnek bogarak, szöcskék, legyek, darazsak és másféle apró szerzetek is.)

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr115717151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

01234567 2013.12.30. 19:30:01

Sokáig éltem Ausztriában, egy ottani ismerősöm mondta, hogy az idei időjárásnak (egy hetes tavasz, szinte egyszerre virágzott minden) ott a méztermelésben hihetetlenül negatív következményei voltak. Az ottani szaklapok, de egyéb média is foglalkozott ezzel, állítólag a mézmennyiség ami termelődött idén, a tavalyi 5%-a, ÖT SZÁZALÉKA! Erre megkérdeztem egy itteni méhész ismerőst, és azt mondta Magyarországon is hasonló gondokkal küzdenek, plusz több újfajta méhbetegség ütötte fel a fejét. És bár nálunk a mennyiség nem esett ilyen drasztikusan vissza, de jelentős a visszaesés. Ebből 2014-re komoly gondok várhatóak, konkrétan azt tanácsolta mézből spájzoljunk az idén még, meg amíg lehet. Szerinte egy két-három éves tendencia (az időjárásban) esetén a növénytermesztés is taccsra kerülhet, vagy komoly változások várhatóak. Azt hallottam konkrétan, hogy ilyen éghajlatváltozás mellett rövid időn belül nem lesz kukoricatermesztés Mo.-n (ugyancsak 2-3 év)Tudtok ezekről valami konkrétumot, vagy valaki a kommentekben?

szorokin · http://quauaua.tumblr.com 2013.12.31. 12:03:52

@01234567: a kukorica anemofil (szélmegporzású) növény.
"Many of the world's most important crop plants are wind-pollinated. These include wheat, rice, corn, rye, barley, and oats. Many economically important trees are also wind-pollinated. These include pines, spruces, firs and many hardwood trees, including several species cultivated for nut production." www.pollinator.ca/canpolin/wind_pollination.html

tehát nem szorul a méhekre.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2013.12.31. 14:42:07

A méhpusztulások hátterében vsz. egyszerre vannak jelen klimatikus, valamint ipari és mezőgazdasági környezetkárosítási tényezők. A vegyipar közvetlenül és az általa ellenőrzött hozzá kapcsolódó GMO-ipar közvetlenül, míg a többi környezetterhelés (a kémiai levegő-, talaj- és vízszennyezés, a zajszennyezés, az elektroszmog és a fényszennyezés) közvetetten, az ellenállóképesség csökentésével, az eddig könnyen leküzdött "fakultatív" kórokozók által kiváltott, járványossá váló betegségek által okoz pusztulást.
A kukorica-rémhír alaptalan, nemcsak azért, mert szélbeporzású, hanem elsősorban azért, merz hazánk a termesztési övezet északi sávjában fekszik, és az amerikaiak minden pressziója ellenére sem terjedt el a kukoricabogár-szaporító monokultúra, és a speciális vegyszereiknek ellenálló génkezelt hibridek termesztése - amelyek nagy valószínűséggel nagyban hozzájárulnak a méhek és egyes repülő rovarok, főként lepkék nagy arányú pusztulásához.

01234567 2013.12.31. 22:24:36

@szorokin: Félreérthetően írtam, a kukorica nem a méhek miatt, hanem az éghajlatváltozás, csapadék, napfény, átlaghőmérséklet..stb..miatt.
süti beállítások módosítása