Az ágyi poloska igen kellemetlen élőlény. Nálunk is igen közönséges volt egy időben, amikor úgy száz éve megszületett a nyilvánvaló dolgokról szóló mondás: "Nekem mondod pestinek, hogy csípnek a poloskák?!" És persze nem véletlen, hogy a lehallgatóeszközöket is poloskának nevezik, amelyek ugye valamilyen láthatatlan zugban lapulnak az undok rovarokhoz hasonlóan. A magyar fővárosban szerencsére sikerült visszaszorítani a poloskainváziót, de nem úgy a nagyvilágban. A vérszívó ízeltlábúak és az emberek viszonyával foglalkozó Bedbug blog szerint szerint például 2009 júniusától 2010 júniusáig New Yorkban 31 ezer poloskák miatt indított telefonhívást regisztráltak. Nagy üzlet lehet arrafelé a poloskairtás, mert akár 4000 dollárt is elkérnek egy lakás rovartalanításáért az erre szakosodott cégek.
Az ágyi poloskák azonban kénytelenek lesznek a lábuk alá nézni ezen túl, mert a New York-i Stony Brook Egyetem kutatói által kifejlesztett nanotechnológiai megoldás szó szerint megállítja őket a közlekedőútjaikon. Az új technológia egy ember alkotta mikroszálas hálót használ, amelynek szálai 50-szer vékonyabbak az emberi hajnál. Ez pedig összezavarja és csapdába ejti az ágyi poloskákat, de más rovarokat is.
Miriam Rafailovich kutatásvezető professzor szerint a nanotechnológiás háló több milliószor sűrűbb szövésű, mint a ruhaszövetek vagy szőnyegek. Ebbe a sűrű szövedékbe beleakad a poloskák lába, és képtelenek lesznek a helyváltoztatásra, az táplálkozásra és szaporodásra.
Az ágyi poloska (Cimex lectularius) nem veszélyes abból a szempontból, hogy hordozója lenne különböző veszélyes mikroorganizmusoknak, de súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékeny személyekből. A kicsi (1-7 milliméteres), lapos, élősködők kizárólag az alvó emberek és állatok vérével táplálkoznak. Nappal rejtőzködnek, és éjszaka másznak elő a rejtett zugokból, a bútorok repedéseiből és a matracból. A nanoháló azonban éppen e létfontosságú helyváltoztatást akadályozza meg.
