Novo Sapiens

A Novo Sapiens blog a tudomány és a technológia, illetve az általuk gerjesztett társadalmi változások krónikása és elemzője. Azoknak szól, akik közérthető információkra és összefüggésekre vágynak a világot átalakító, felforgató, felbolydító, átható tendenciákról és újdonságokról.

A Novo Sapiens a Facebookon

Friss topikok

Címkék

3D (1) ABB (1) adattudomány (1) adatvizualizáció (1) agresszió (1) agy (1) ágyi poloska (1) agykutatás (3) Albert Einstein (1) Alex Kiessling (1) Alfred Nobel (1) alvás (1) alvás kutatás (1) Amazon.com (1) Amazónia (1) Annus mirabilis (1) antropológia (2) Apple (1) artterápia (1) aszteroida (1) Atlas (1) atomenergia (1) atomfizika (1) autófejlesztés (1) autóipar (3) autós kommunikáció (1) az élet keletkezése (1) a rock története (1) baktériumok (1) Barry Schwartz (1) biodiverzitás (1) bioinformatika (1) biológia (2) BIOPS (1) biotikus ellenállás (1) Boston Dynamics (1) Brazília (1) Colosseum (1) csillagászat (5) csontváz (1) Deloitte Fast 500 (1) dinamit (1) disztópia (1) domain név (1) domain végződés (1) drónok (2) e-kereskedelem (1) e-volo (1) elektromiográfia (1) emberi maradványok (1) emberi memória (1) embiológia (1) EMG (1) energiafegyver (1) energiahordozók (1) érdekesség (1) erdőirtás (1) erdők (1) értelmi képességek (1) érzékelés (1) érzékszervek (1) ESA (1) ESO (1) etológia (1) evolúció (2) exobolygók (2) facebook (1) Facebook (1) fájdalom (1) fegyverek (1) fegyverfejlesztés (1) fegyverzet (1) fekália (1) feketelyuk (1) fekete lyuk (1) felmérés (1) fizika (3) Fizika (1) fogamzásgátlás (1) folyadék dinamika (2) Ford (1) fotó (3) fotomikrográfia (2) fotózás (3) fraktál (1) Francois Englert (1) futurológia (3) galéria (1) garnéla (1) GE (1) genetika (5) geometria (1) George Ellery Hale (1) gesztussal vezérlés (1) gesztus alapú számítástechnika (1) Google (1) Google Glass (1) gyógyítás (1) H1N1 (1) Hadászat (1) haditechnika (1) haditengerészet (1) halál (2) hangszerek (1) heavy metal (1) Higgs-bozon (1) hoax (1) holttest (1) hormonok (1) hulladék (1) humor (1) húrelmélet (1) ICANN (1) idő (1) időutazás (2) időutazók (1) illúzió (1) influenza (1) infografika (1) inFORM (1) internet (2) internetes kereskedelem (1) internet of things (1) invazív fajok (1) ipari internet (1) iPhone (1) Jamais Cascio (1) járműfejlesztés (1) járműipar (1) járványok (1) játék (1) jog (1) jövőkutatás (2) katasztrófák (1) katonai fejlesztések (3) katonai kutatások (1) kavitáció (1) kémia (1) keresőmotor (1) kiberbűnözés (1) kínai orvoslás (1) kinetikus szobrok (1) kísérletek (1) KIT (1) klónozás (1) kognitív számítástechnika (1) kopaszság (1) környezetvédelem (1) kórokozók (1) kozmológia (1) kozmosz (1) közösségi háló (1) közösségi média (2) Kübler-Ross modell (1) különleges járművek (1) kutatás (1) kvantum fizika (1) Lego (1) Leonardo da Vinci (1) letöltés (1) Lise Meitner (1) Livio (1) mágneses memória (1) makett (1) mamut (1) Mandelbrot (1) Mars (1) Marskutatás (1) Mars One (1) matematika (2) mechanika (1) megtermékenyítés (1) méhek (1) Mercedes-Benz (1) mesterséges intelligencia (2) meteoritok (1) meteorológia (2) meteorológiai animáció (1) meteorológiai műhold (1) Michio Kaku (1) mikroelektronika (1) MIT (1) mobilkommunikáció (3) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (1) műhold (1) műholdas képalkotás (1) műholdfelvételek (1) Murray Straus (1) művészet (1) MYO (1) Nagy Bumm (1) nanotechnológia (1) NASA (2) NASA/JPL (1) NatGeo (1) nemi szerepek (1) neurológia (2) Nikon Small World (2) Nobel-díj (3) nők (1) nukleáris hulladék (1) nyelvészet (1) oceanográfia (1) okosóra (1) ökoszisztémák (1) okos kütyük (1) oktatás (1) önkéntesek (1) online kereskedelem (1) online viselkedés (1) örvények (1) orvosi informatika (1) orvosi kutatások (10) orvoslás (1) orvostudomány (3) őslények (1) ősleves (1) outsider art (1) paleontológia (2) pandémia (1) párválasztás (1) Peter Higgs (1) Photoshop (1) planetáris kutatás (1) politikatudomány (1) Prinzhorn Gyűjtemény (1) pszichiátria (2) pszichológia (7) pszichoterápia (1) régészet (1) relativitáselmélet (1) repülés (2) repülőgép (1) repülőgép-hordozó (1) részecskék (1) retro (1) Ripsaw (1) robot (2) robotika (2) robotok (3) robotrepülőgép (1) rovarirtás (1) rovarok (1) salakanyag (1) sebészet (1) sertés influenza (1) smartwatch (1) Smithsonian (1) social media (2) sör (1) statisztika (1) sugárzó anyagok (1) supercomputer (1) svájci bicska (1) szaglás (1) szagok (1) számítási felhők (1) számítógépes modellezés (1) számítógép vezérlés (1) személyiségjegyek (1) szemét (1) szennyvíz (1) szex (1) szexológia (1) szexuális kutatások (1) szexualitás (2) szociális média (1) szociálpszichológia (1) szociológia (1) szuperszámítógép (1) találmányok (1) TALOS (2) tanulás (1) társas kapcsolatok (1) technikai evolúció (1) technológiai fejlődés (1) technológiai szingularitás (1) technológia és vállalkozás (1) temetés (1) tengeralattjáró (1) tengerkutatás (1) téridő (1) természet (1) természetfotó (1) természetgyógyászat (1) testi fenyítés (1) testpáncél (1) Theo Jansen (1) tórium (1) tórium meghajtás (1) transzformerek (1) transzhumanizmus (1) Twitter (1) újraélesztés (1) újrahasznosítás (1) Ulric Collette (1) ultrahang (1) univerzum (1) urbanizáció (1) Űrkutatás (1) űrkutatás (2) USGS (1) USS Gerald R. Ford (1) US Army (1) utódnemzés (1) videó (1) videojátékok (1) világvége (1) Viola organista (1) virológia (1) virtuális valóság (1) vírus (1) viselkedés (1) viselkedéskutatás (1) viselkedés kutatás (1) vizualizáció (1) Volocopter (1) vörös óriás (1) Watson (1) webes piac (1) YouTube (1) zene (1) zenetörténet (1) zenetudomány (1) zombik (1) zoológia (1) Címkefelhő

Az IBM elérhetővé teszi az emberi módon gondolkodó szuperagyat

2013.11.14. 18:25 Novosapiens

A Watson az a gép, amely olyasféle módon képes „gondolkodni”, mint az emberek. Legnagyobb tette az volt, amikor két évvel ezelőtt legyőzte a (Legyen ön is milliomoshoz hasonló) Jeopardy! (Kockáztass!) amerikai tévé-vetélkedő valaha volt három legjobb játékosát. A gép ugyanis képes komplex fogalmak megértésérére, sőt érzékeli és használja az olyan elvont gondolati képleteket, mint a humor vagy az irónia. Szóval Watson a legemberibb mesterséges agy elképesztő műveleti sebességgel. Az IBM most bejelentette, hogy a vállalat legnagyobb hatású elnökéről elnevezett szuperszámítógépe elérhetővé válik a vállalatok, a tudósok és a független szoftverfejlesztők számára.

E nagyszerű gépi elme teljesítményét az elmúlt időben több mint a kétszeresére növelték, és felhőbe költöztették, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy interneten keresztül lehet kapcsolatba lépni vele, méghozzá a korábbi költségek töredékéért. Az IBM számára egyre fontosabb a számítási felhők piaca, ahol különféle szolgáltatásokat, szoftvereket, komplett informatikai megoldásokat lehet igénybe venni internetes technológiával. (Nem mellesleg a Gartner piacelemző cég becslése szerint ez a piac évente mintegy 17 százalékkal bővül, és 2017-re eléri a 244 milliárd dollárt.) A Watson mostantól tehát olyan úton érhető el, mint Gmail levelezőrendszer vagy az Angry Birds videójáték.

watson.jpg

A Watson megjelenése ezen a piacon azonban nem puszta erőfitogtatás, hanem egy új szegmens megnyitása, amely akár teljesen megváltoztathatja a világunkat. Az ilyenféle mesterséges elméket ugyanis fel lehet használni arra, hogy mondjanak véleményt bizonyos komplex problémákról. Az eredményeiket pedig össze lehet vetni azzal, ahogy ugyanarról az emberek vélekednek vagy döntenek.

Az IBM 14 évet áldozott a Watson projektre, amely tulajdonképpen egy mesterséges tanulási rendszer. A gép képes feltárni a rejtett összefüggéseket, s az egyszer fellelt ismereteket többé már nem felejti el, sőt „gondolkodását” a segítségükkel továbbfejleszti. Valahogy úgy próbál a problémák végére járni, mint valamiféle mesterséges dr. House a tévésorozatból, hiszen a páciens minden adatát ismerve egyszer csak egy váratlan diagnózissal áll elő.

Az IBM a Watsont azért tette elérhetővé a szélesebb felhasználói közönség számára, hogy lássa, miféle új üzleti területeket lehet megnyitni a segítségével. Márpedig, bármilyen okos is ez a gép, ehhez egyelőre kollektív bölcsességre van szükség.

Annyi azonban már világos, hogy a tanulásra képes számítógépek, amelyekkel más vállalkozások, például az Amazon.com is kísérletezik, számos új lehetőséget hordoznak. Például nehéz üzleti vagy tudományos döntésekhez a szakemberek nem csak konferenciatermet bérelhetnek, hanem a Watsonhoz hasonló szuperokos gépek néhány órai kapacitását is, amivel segíthetik vagy ellenőrizhetik a döntéseiket, elképzeléseiket. A Gartner szerint a piac még fejletlen, de jelentős változások fognak elindulni rajta.

Erre akkor kerülhet sor, ha a jelenlegieknél sokkalta gyorsabb, például kvantum elven működő számítógépek is piacra kerülnek. Az IBM ezen a területen is jelentős kutatási projekteket futtat (például gyémántok kristályrácsában fogságba került nitrogénatomokat használnak fel a kvantumszámításokhoz), de lehet, hogy még egy évtizedet is várni kell a piacképes megoldásra. Ray Kurzweil, az egyik legismertebb futurológus, aki jelenleg a Google technikai igazgatója, 2045-re teszi a technológiai szingularitás beköszöntését, amikor megjelennek azok a gépek, amelyek intelligenciája meghaladja az emberét, s a fejlődés olyan gyorssá válik, hogy annak irányait egyáltalán nem vagyunk képesek megbecsülni.

A bejegyzés trackback címe:

https://novosapiens.blog.hu/api/trackback/id/tr635633884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szőkebácsi 2014.01.06. 11:42:04

És majd szép lassan felülbírálja a döntéseinket, és összetereli a nyájat... beeeeeee...
süti beállítások módosítása