Novo Sapiens

A robotjárműveket, drónokat, extrém terepre való különleges polgári, katonai, rendvédelmi és katasztrófaelhárító járműveket gyártó Howe and Howe Technologies bemutatta a legújabb fejlesztésű Ripsaw lánctalpast.

A Maine-ben működő cég – eltérően más pilóta nélküli szárazföldi járművektől (UGV), amelyek többnyire meglehetősen lassúak –, a Ripsaw-t száguldásra tervezte. Az óránkénti 65 mérföldes (104,6 kilométeres) sebesség eléréséhez mindössze körülbelül 3 másodpercre van szüksége. Összehasonlításképpen, a Ferrari F12 Berlinetta 100 kilométer per órára 3,1 másodperc alatt gyorsul fel.

Ez a forradalmian új jármű komoly harci sérülések elviselésére is képes, mert ötvözött acélcsőből épített váza igen nagy szerkezeti szilárdságot és megbízhatóságot szolgáltat. A világ leggyorsabb lánctalpasa mintegy 4 tonna önsúlyú, és egy tonna terhet tud hordozni, azaz nehézfegyverzettel is felszerelhető. A Ripsaw teljes helyzetértékelő rendszert is kapott, amelynek kamerái az operátornak folyamatosan 360 fokos lefedettséggel mutatják meg a környezetet.

Az MS1 távirányított robotjármű és a MS2 ember által vezetett és távirányítható lánctalpas a Ripsaw két jelenlegi változata. Az MS2 nagyobb, gyorsabb és modulárisan jobban átalakítható, mint az MS1. A teljesen felszerelt MS2 költsége mintegy 750 ezer dollár, míg a pilótafülke nélküli MS1 csak 200 ezer dollárba kerül.

Az MS2 különösen trükkökre képes. Ha felrobbantják egy pokolgéppel vagy aknára fut, a szétszóródott alkatrészeit összegyűjtve akár egy éjszaka alatt a sérült egységek pótlása után ismét üzemkész állapotba rakható össze.

A jármű képességeire Hollywood is felfigyelt, hiszen szerepet kapott a G.I. Joe: Megtorlás című idén bemutatott mozifilmben.

A Super Mario 64 videojáték megnöveli azokat az agyi régiókat, amelyek a térbeli tájékozódásért, a memória képződésért, a stratégiai tervezésért és a finom motoros készségekért felelősek – állítja a Max Planck Intézet és a Charité Orvostudományi Egyetem tanulmánya. A videojáték hasznos lehet a pszichiátriai betegségeknél alkalmazott terápiás beavatkozásoknál is.

A következtetéseket egy berlini kísérlet alapján vonták le, amelyben egy 23 tagú (24 éves átlagos életkorú) csoportot arra kértek, hogy a hordozható Nintendo XXL konzolon két hónapon át minden nap 30 percet játszanak a Super Mario 64-gyel. Az említett agyi régiókban a szürkeállomány tömege jelentősen megnövekedett a teszt ideje alatt – közölték a kutatók a Molecular Psychiatry szaklapban.

A kontroll csoporttal összehasonlítva a játékban résztvevőket MRI mérések alapján kiderült, hogy a videojáték növeli a szürke állományt a jobb hippocampusban, a jobb prefrontális kéregben és a kisagyban.

Ezek az agyi régiók olyan funkciókért felelősek, mint a térbeli tájékozódás, a memória kialakulása, a stratégiai tervezés és a finom motoros készségek. Ezek a változások annál hangsúlyosabbak, minél inkább gyakorolták a videojátékot a résztvevők. Míg a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a videojátékosok agyi szerkezetében eltérések keletkeznek, a mostani tanulmány pedig azt tudta bizonyítani, hogy közvetlen okozati összefüggés van videojáték és az agy térfogati növekedése között.

„Ez azt bizonyítja, hogy bizonyos agyi régiók képezhetők a videojátékok segítségével” – mondta a kutatás vezetője, Simone Kühn, a Max Planck Intézet tudományos főmunkatársa.

A kutatók azt vélelmezik, hogy a videojátékok terápiásán hasznosak lehetnek a mentális zavarok kezelésében, olyan esetekben, amikor az agyi régiók átalakultak vagy lecsökkent a méretük. Így eredmények remélhetők a skizofrénia, a poszt traumás stressz szindróma és a neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-típusú demencia kezelésénél is.

„Sok beteg sokkal könnyebben elfogadja videojátékokat, mint más orvosi beavatkozásokat” – jelentette ki Jürgen Gallinat, a Charité Orvostudományi Egyetem St. Hedwig kórházának pszichiátere, a tanulmány társszerzője.

A videojátékok hatásának vizsgálata a poszttraumás stressz szindróma kezelésére jelenleg már folyamatban van, de további tanulmányok indítását tervezik a videojátékok orvosi célú felhasználásának megalapozására a mentális egészségügyi problémák kezelésében.

Mint arról pár napja számos képpel illusztrálva beszámoltunk, kihirdették a Nikon Apró Világ (Nikon Small World) fotomikrográfiai verseny végeredményét. Akkor nem említettük meg, hogy egy magyar versenyző, a keszthelyi dr. Pintér Csaba is elismerésben részesült. A Cynoglossum officinale (Közönséges ebnyelvűfű, érdekes módon ennek angol neve gipsy flower, azaz cigányvirág, amely magyarul viszont már egy másik növényt jelöl) magjáról összefókuszálással (focus stacking) készített felvételéért a zsűri dicséretben részesítette (honorable mention). Ez azt jelenti, hogy a kép a világ 33 legjobb idei fotomikrográfiai felvétele közé tartozik.

Mercedes-Benz kifejlesztett egy olyan navigációs rendszert, amelyben egy szemüveg egyik lencséje hang által aktivált interfészként működik. A Google Glass technológia egyesítése a vezetési élménnyel a Mercedes szerint maga a digitális élet.

„Ez egy példa egy zökkenőmentes átmenetre, amikor úgy lehet online kapcsolatban maradni, hogy autót vezetsz, és aztán el is hagyhatod az autót” – közölte Johann Jungwirth, a Mercedes észak-amerikai K+F vezetője az Automotive News Europe-nak.

A Mercedesnek az az általános célja, hogy az autóvezetők a kocsijukban is elérjék azokat az információkat, amelyeket az okostelefonokra, PC-kre és más digitális eszközökre töltöttek.

A Google Glass Mercedes féle változata számos funkciót kínál. Például a navigációs rendszerrel összekapcsolódva elkalauzolja a vezetőt a megadott célhoz. Amikor a sofőr elhagyja a járművet a Google Glass veszi át az irányítószerepet a navigációs rendszertől, s a viselője a végcélhoz irányítja.

A német autógyártó kész azonnal a kínálatában megjeleníteni az alkalmazást, amint a Google Glass kereskedelmi forgalomban elérhetővé válik. Jungwirth (anélkül, hogy konkrétumokat említett volna) jelezte, hogy a Google Glasshoz rengeteg szórakoztató alkalmazást is kínálni fognak.

Konrad Wessner, a német központú Puls piackutató ügynökség vezérigazgatója szerint elkerülhetetlen, hogy más autógyártók is kezdjenek valamit a Google Glass alkalmazásokkal, habár a Mercedes közvetlen versenytársai – például az Audi és a BMW – még nem jelentettek be semmiféle ilyen szándékot. A technológia elterjedése többek között azért valószínű, mert a Google Glass jobb és biztonságosabb autós internetelérést nyújthatna, amire a felmérések szerint jelentős volna az igény.

A Puls tanulmánya szerint a német gépkocsi-tulajdonosok 45 százaléka volt kíváncsiak a Google Glasson keresztüli internetes csatlakozásra, és 47 százalék jelezte, hogy szeretne közvetlen internetelérést az autójában.

A Google Glass az autókban használható volna zenehallgatásra, e-mailezésre, valós idejű közlekedési információk letöltésére és más alkalmazások futtatására – mondta Wessner mondta. Kifejtette, hogy a vezetők elérhetik az internetet és infotainment alkalmazásokat a lehető legkevesebb zavaró tényezővel. Normális esetben az autóvezetőnek le kell vennie a szemét az útról, hogy az autó kezelőképernyőjére pillantson, de a Google Glass esetében a tekintete az úton maradhat.

 „Bár nincsenek jogszabályok, amelyek megtiltanák a Google Glass viselését vezetés közben, a Mercedes szerint a készülék veszélyesen elterelheti a figyelmet. Mi ezért természetesen nem akarjuk, hogy az emberek vezetés közben a Google Glasst használják” – szögezte le Jungwirth.

Egy tengeri kovamoszat telepről készített felvétel nyerte az első díjat az idei Nikon Apró Világ (Nikon Small World) fotomikrográfiai versenyen. A Chaetoceros debilis című képpel Wim van Egmond holland szabadúszó fotóművész pályázott, aki szenvedélyesen örökíti meg a vízi mikroorganizmusokat a művészet és a tudomány szempontjait is szem előtt tartva. A zsűri értékelése szerint ez a komplexitás és lenyűgöző részletesség tette különlegessé a képet. A zsűri további száz pályamunkát díjazott, amelyeknél a technikai tökéletesség a tudományos technika és a művészi minőség is számított.

A versenyen – amelyet immár 39 éve megrendeznek – az idei győztes Wim van Egmond már 20 korábbi képére is kapott valamilyen díjat, s így biztosan az egyik legjobb fotomikrográfus. A felvételek elkészítéséről elmondta: „Éppen úgy állok hozzájuk, mint egy emberi portré kivitelezéséhez. Próbálom megragadni a személyiségét, megfigyelem az organizmust, s igyekszem őszintén lekapni, olyan realisztikusan, ahogy csak lehet.”

1. helyezett: Wim van Egmond, Micropolitan Múzeum – Chaetoceros debilis (tengeri kovamoszatok)

2. helyezett: Joseph Corbo, Washingtoni Egyetem Orvosi Iskolája – Chrysemys picta (festett teknős retina)

3. helyezett: Alvaro Esteves Migotto, São Paulói Egyetem Biológiai központ – Tengeri féreg

4. helyezett: Rogelio Moreno Gill – Paramecium

5. helyezett: Kieran Boyle, Glasgowi Egyetem Idegtudományi és Pszichológiai Intézet – Hippocampus neuron kapcsolat. A további képek mibenlétét és készítőit a verseny hivatalos oldalán lehet felderíteni, ahol számos további csodás mikroszkópos vagy szuperközeli felvétel vár még megtekintlésre.

A csillagászok túljutottak az ezredik olyan bolygó azonosításán, amely valamilyen távoli nap körül kering. A Naprendszeren kívül felfedezett bolygókat hívják a szakemberek extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak. Ezek közül azonban mindössze 12 lehet alkalmas az emberi életre – számolt be a Register.

Eddig összesen 1010 exobolygót azonosítottak és láttak el névvel, s ezeknek az egy százaléka esik az úgynevezett Goldilocks zónába, ahol meglehetnek az élethez szükséges feltételek, mert nincs se túl meleg, se túl hideg, s így a víz nem forr fel és párolog el, illetve nem is fagy meg a bolygó teljes felületén.

Az exobolygókat akkor képesek azonosítani, ha elhaladnak a csillagjuk előtt, és csökkentik azok fényességét, illetve a gravitációjuk hat más égitestekre.

Abel Mendez , Puerto Ricoi Egyetem a lakható bolygókat kutató laboratóriumának munkatársa úgy véli, ha több forrásuk lett volna, már több exobolygó szerepelne a találat listájukon. Többféle technikát használnak, amelyek már bizonyították az alkalmasságukat, de az általuk használt űrteleszkópok képességei limitálják az eredményességüket. Az eddig fellelt planéták az Exobolygók Enciklopédiájába (Extrasolar Planets Encyclopedia) vannak bejegyezve.

„A nagy kérdés, hogy a Föld vajon egyedi égitest-e a maga nemében. S a válaszhoz már igen közel kerültünk” – mondta Mendez a Registernek.

A NASA is nagyon komolyan veszi e szakterület kutatásait. Olyannyira, hogy 2017-ben egy kifejezetten az exobolygók kutatásra kifejlesztett műholdat (Transiting Exoplanet Survey Satellite) állítnak pályára 2017-ben. A szatellit egy sor különféle teleszkópot és detektort használ majd, hogy az űr minden irányában keressen a napjuk előtt áthaladó exobolygókat a Föld-nagyságúaktól a gázóriásokhoz (a Jupiterhez vagy a Neptunuszhoz) mérhetőekig a legközelebbi és legfényesebb csillagok körüli pályákon. Azt remélik a missziótól, hogy találnak egy olyan bolygót, ahol elegendő víz áll rendelkezésre, s az emberiség így álmodozhat róla, hogy egyszer majd meghódítja.

Az első két Föld-szerű, potenciálisan lakható bolygóra 2011-ben a mindössze 20 fényévnyire lévő Gliese 581d jelű csillag rendszerében találták rá (felső fantáziarajz). A mai űrtechnikának azonban ez még irdatlanul nagy távolság, hiszen ezt a 120 ezermilliárd kilométert egy jelenlegi űrhajó mintegy 800 ezer év alatt tenné meg.

A Wisconsin Egyetem kutatói Madisonban azonosították egy megfázást okozó vírus fehérjeburkát, amely eddig ismeretlen volt a tudósok előtt, s ez akadályozta, hogy megfelelő gyógyszert dolgozhassanak ki a náthás megbetegedés ellen.

Ann Palmenberg biokémia professzor csoportja a Virology szakfolyóiratban közzétett eredményei szerint sikerült a rhinovirus C kórokozó 3D modfelljét előállítani, amelyből aztán kiderült, hogy miért nem vagyunk képesek kikúrálni gyógyszerekkel a megfázást. A tüneteket mindenki ismeri, amelyekről azonban David Proud és társai, a Calgary Egyetemen már 2008-ban kimutatták, hogy a vírus igen furmányosan váltja ki belőlünk. Tulajdonképpen nyomás alatt tartja számos génünket, s emiatt a szervezetünk eltúlzott immunválaszt ad, amit összességében megfázásként ismerünk. Most pedig kiderült a vírus egy újabb trükkje.

Az orvosok becslése szerint a gyermekek náthás megbetegedéseinek legalább a feléért ez a kórokozó a felelős, amely súlyos szövődményeket is okozhat, például nehézlégzést vagy asztmát. A korábban felfedezett rhinovírus A és B pedig sokmillió ember megbetegedéséért felel minden évben, amely hatalmas károkat okoz, amelyek nagyságát csak az Egyesült Államokban 40 milliárd dollárra teszik évente.

A mostani eredmények azért különösen fontosak, mert kiderült, hogy a vírus fehérjeburka különbözik más megfázást okozó vírusokétól. Méghozzá annyira különbözik, hogy az eddig alkalmazott gyógyszerek egyszerűen nem is árthattak neki. Ezért az orvosok elsősorban a lázcsillapítást, a köptetők alkalmazását hasonló tüneti kezeléseket javasoltak, mert nem láttak más lehetőséget.

Az új vírusmodell azonban a fejlettebb bioinformatikának köszönhetően és a rhinovírus C 500 feltárt génszekvenciájának köszönhetően már pontosan ábrázolja a 3 dimenziós térben a kórokozó felépítését. Ez lehetővé teszi, hogy speciálisan erre a vírusra fejlesszenek ki ellenszert. Mivel az A és B változat ellen hatásos gyógyszerek kísérletei már a klinikai fázisban vannak, remélhetjük, hogy hamarosan (ami a gyógyszerek esetében több vagy jó pár év is lehet) elérhetők lesznek a megfázás elleni hatóanyagok.

Az amerikai hadsereg már teszteli azt az új sisakot, amely szinte videojátékká alakítja a csatamezőt – számolt be a katonai média az új fejlesztésről. Egyetlen bökkenő van, hogy ettől még bárki otthagyhatja a fogát, ha találatot kap.

Mindannyian emlékszünk rá, hogy a Terminator 2-ben Arnold Schwarzenegger hogyan látta a tevékenységéhez szükséges üzeneteket a HUD-on (head up display, arcvédőre vetített kijelzés) keresztül. Az új sisaknak is éppen ez az egyik legfontosabb funkciója: annyi és olyan részletes információval lássa el a katonát, hogy az ellenséggel szemben előnyre tehessen szert akár az egyéni döntései révén, akár az egységével való együttműködését emelje olyan szintre, amely nagyobb esélyt ad a feladata végrehajtására, épsége megőrzésére és a győzelemre.  

A sisakot – amelyet a hadsereg már tesztel – az igen kacifántos Helmet Electronics and Display System – Upgradeable Protection (sisakelektronikai- és kijelző rendszer – fejleszthető védelem) név alatt jegyezik, s egy jelenlegi fejvédő olyan változata, amely modulárisan átalakítható az adott feladatnak megfelelően. Az arcot egy 9 milliméteres űrméretű lövedéknek is ellenálló borítás védi, amely képernyőként is szolgál. A fokozott védelemre azért van szükség, mert egy felmérés azt mutatta, hogy a harcközben szerzett fejsebek háromnegyede az arcot érinti, s a hadsereg vezetői ezért szükségesnek tartották a sisak újratervezését a védelem fokozása érdekében. Az információs rendszer számítási kapacitását egy Android telefon szolgáltatja.

Hasonló kijelzővel eddig csak támadó harcihelikopterek és az F-35 Lighting II Joint Strike Fighter vadászgép számára kifejlesztett sisakokat látták el, de az utóbbi például egy 200 millió dolláros eszköz irányítórendszerének a része.

Az új sisak prototípusa négy éves fejlesztőmunka eredményeként született meg a Natick katonai kutatási, fejlesztési és mérnöki központban, és sokkal jobb védelmet fog nyújtani, mint az elődei, ráadásul egy sor hasznos új funkcióval és képességgel is ellátják. S a formatervvel is elégedettek a hadseregnél.

A kijelző rendszer, a HUD-on keresztül élő célzásra képes (amire a harcos ránéz, a rendszerhez kötött fegyver oda fog lőni), a GPS kapcsolaton keresztül a katona látja a harctéri helyzetet, és érzékeli a saját pozícióját ezen belül. A szöveges kommunikációs kapcsolaton keresztül az elöljárója parancsokat küldhet, információkat adhat, s a harcteret belátó drónok folyamatos, élő videó felügyeleti szolgáltatást nyújtanak, amely kiegészíti az általános harctéri státuskijelzőn megjelenő információkat. Mivel pedig a rendszer alapja egy okostelefon, az új alkalmazások és a frissítések feltöltése sem okoz gondot. A katonák nagy örömére néhány civil applikáció is integrálható lesz a rendszerbe, így a harcosok akár a kedvenc zenéiket hallgathatják, ha fel kell egy kicsit pörögni vagy éppen lazításra van szükségük. (A sisak a TALOS, Tactical Assault Light Operator Suit, röviden szuperkatona öltözék fejlesztések része.)

A rendszer olyanná teszi a valóságot, mintha átváltozott volna valamifajta videojátékká. A robbanások és a golyók fütyülésének hangszínét azonban ebben nem lehet beállítani, és nem lehet elővenni a következő életet, ha az aktuális elveszne.

Mennyire vagy maszkulin? Erre a kérdésre viszonylag egyszerű választ kapni egy tízpontos kérdőív kitöltése után, amely olyan tulajdonságuk után nyomoz, mint az agresszivitás vagy az erőteljesség. Vagy mégsem?

Kiderült ugyanis egy felméréséből – írja a The Conversation tudományos véleményportál –, hogyha a vizsgált alanyoknak online kérdőívet kellett kitölteniük, sokkal kevésbé mutatkoztak maszkulinnak, mint amikor papírra nyomtatott pontokra kellett válaszolniuk. Ennek az lehet az oka, hogy az online kitöltéskor sokkal kevésbé fontolják meg a válaszaikat, s nem törődnek vele annyira, hogy mit várhat el tőlük a közösség, mint amikor papírra dolgoznak. Valószínűleg az online kérdőívek esetében jobban bíznak az anonimitásuk megőrzésében.

A kutatások azt mutatják, nem lehet egyenlőségjelent tenni az elektronikus kérdőívek és az offline megfelelőik közé, mivel más körülmények között történik az adatfelvétel, ami befolyásolja a válaszokat.

Miért mutat az emberek macsósága magasabb szintet offline, mint az online? Mert offline ez emberek inkább a társadalmilag kívánatos módon válaszolnak, illetve online környezetben jobban védve érzik az anonimitásukat, s ezért nagy valószínűséggel őszintébbek.

Ha az alanyok offline fejezik be a kérdőívet, akkor a válaszokban felülreprezentáltak lesznek azok a tulajdonságok, amelyeket a társadalom elvár tőlük, vagy amiről a válaszadók azt vélik, hogy ezeket várják el tőlük. Azaz belehelyezkednek a szerepükbe.  Ez azért érdekes, mert az eredmények azt sugallják, hogy az olyan férfias vonások, mint a saját meggyőződés védelmezése, a függetlenség és a magabiztosság, társadalmilag mindkét nemnél kívánatosnak látszik.

Az is lehetséges, hogy a férfiasság felfogása különbözik az online és offline világban. Ha ez igaz, akkor ez önmagában is fontos eredmény, ami ara mutat, hogy a férfiasság koncepciója megváltozhat a különböző környezetekben. És emiatt az a kérdés is megjelenik, hogy az emberek általában másként viselkednek az online, mint az offline környezetben? Ezt pedig minden kutató számára létfontosságú volna tudni, ha helyes következtetéseket szeretne levonni. A kutatások ebben az irányban folytatódnak.